Parizer, demokrácia, Facebook – így nyomul az ellenzék a közösségi médiában

Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

„Nekem Ti vagytok a médiám! Köszönöm szépen, hogy ennyien követitek a munkám!” – büszkélkedett a minap Facebook-­oldalán Jakab Péter, miután követői száma átlépte a 300 ezret. A korábban a parlamentben krumplis zsákot és tésztás zacskót lóbáló Jobbik-elnök és -frakcióvezető a közelmúltban hírhedt parizeres, Piros Arany-os posztjával robbant be a köztudatba, a kisemberinek szánt imázsát azonban erősen árnyalja, hogy – mint a Mandiner elsőként megírta – eközben havi bruttó 2,4 millió forint a fizetése, parlamenti kocsija, sofőrje, irodái vannak, továbbá tanácsadókat is szép számmal alkalmazhat. Ráadásul mindezeken felül még pártelnöki fizetése is lehet, erről azonban a Jobbik nem hajlandó nyilatkozni.

Az egyszerű, „közülünk való” ember képének felrajzolását később sem adta fel, februárban a fiaival közösen készült felvételen evett paprikás krumplit, március közepén pedig egy fotó mellé ezt a szöveget írta: „Egy kis hazai krumplis tészta a hétvégéről, aztán irány a Parlament.” Később a Telexnek arról beszélt: „Én akkor engedem el magam, amikor eszem egy jó paprikás krumplit nokedlivel.” Jakab amúgy szinte valamennyi bejegyzésében arra buzdítja a követőit, hogy támogassák az ellenzéki előválasztáson.

Túl azon, hogy nem sokan eszik nokedlivel a paprikás krumplit – talán még azok sem így fogyasztják, akiknek nincs havi többmilliós fizetésük –, a Jobbik elnöke azt állította, hogy az ilyen mutatványok miatt a fideszesek leprolizták. Ilyesmi azonban nem történt. A politikai kommunikáció mindenesetre ragályosnak bizonyult: ugyancsak paprikás krumplival pózolt később párttársa, a Brüsszelben még nagyobb havi bérrel „tengődő” Gyöngyösi Márton, parizerrel pedig a párbeszédes Szabó Tímea.

Ami a Facebook-követők (nem a -kedvelők) számát illeti: Jakab Péter most megelőzte Gyurcsány Ferencet, aki lapzártánkig épphogy lemaradt a 300 ezres számról. Az ellenzéki oldalon, még ha csak expolitikusként is, Vona Gábor a király 497 ezer követővel. Karácsony Gergely főpolgármestert 274 ezren követik, a DK-s Dobrev Klárát 99 ezren. Az ellenzéki előválasztáson a miniszterelnök-jelöltségre potenciáli-san vagy már ténylegesen benevezők köréből Márki-Zay Péternek egyelőre 77 ezer követője van, Fekete-Győr András Momentum-elnöknek pedig csupán 47 ezer. Az MSZP társelnökeinél nőuralom van: Kunhalmi Ágnest 43 ezren, Tóth Bertalant csupán valamivel több mint 36 ezren követik.

Érdemes megjegyezni: Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-profilja egészen más ligában játszik, az ő oldalát jelen állás szerint több mint 1,1 millióan követik. Lényegében tehát megközelíthetetlen.

Egyedi imázskampányok
„A baloldalon már hónapok óta zajlik a nagyotmondási verseny. Ennek az az oka, hogy a közös listán majd az aktuális közvélemény-kutatási adatok alapján fogják szétosztani a helyeket, vagyis az a párt kap több befutó helyet, amelyik a nyár végére a többiek rovására erősödni tud néhány százalékot a felmérésekben. Emiatt megdöbbentőbbnél megdöbbentőbb kijelentéseket engednek meg maguknak, illetve a közösségi médiában is intenzív imázskampányba kezdtek” – mondja a Mandinernek Deák Dániel, a XXI. Szá-zad Intézet vezető elemzője, aki ugyancsak aktív a közösségi felületeken.

Rámutat: szemmel láthatóan mindegyik pártnak és potenciális miniszterelnök-jelöltnek más a taktikája, a Facebookon és egyéb felületeken is ennek megfelelően tevékenykednek. „Gyurcsány Ferenc a DK szavazóinak elöregedése miatt a fiatalokra hajt, Jakab Péter a Jobbik előző két évben meg­gyengült vidéki táborát akarja visszaépíteni, Fekete-Győr András pedig az Orbán-fóbiás baloldali kemény magot akarja megszólítani. Jelentős lemaradásban van ezen a téren az MSZP és az LMP, karakteres politikusok híján gyakorlatilag láthatatlanná váltak az utóbbi időben, így az ő esetükben a többi baloldali párt jóindulatán múlik majd, mennyi helyet kapnak a közös listán” – részletezi az elemző.

Ahogy a fentebbiekből is látszik: Jakab Péter a vidéki szavazótábor visszaépítése érdekében a hétköznapi ember szerepében tetszeleg, ennek a része a „parizerkampány” is. „Ez azonban meglehetősen hiteltelen annak fényében, hogy ő az egyik legjobban kereső parlamenti képviselő. Többször kellemetlen baki is csúszott az imázsépítésbe, például akkor, amikor a sofőrje által vezetett gépjárművével karambolozott néhány hete Budapesten. Ez értelemszerűen szembehelyezkedik azzal a képpel, amit el akar hitetni magáról a közösségi médiában” – véli Deák Dániel.

Gyurcsány Ferenc olykor mintha a közvéleményben róla elterjedt véleményekre játszana rá, így például az Instagramra is többször feltöltött olyan videót, amelyen úgy tűnik, mintha illuminált állapotban lenne. „Ezzel azt éri el, hogy noha a vezető baloldali politikusok közül csak neki van kormányzati tapasztalata, éppen a saját, illetve a DK kormányzásképességébe vetett társadalmi bizalmat rombolja tovább, a fiatalok körében pedig közröhej tárgyát kelti” – mondja az elemző.

Deák szerint Fekete-Győr András az intenzív médiakampánya során rendre agresszív üzeneteket fogalmaz meg, az utóbbi hetekben például többször a jobboldaliak elszámoltatását helyezte kilátásba. „Ez a demagóg kampány a jelek szerint azonban még a liberális kemény mag által sem elfogadható, a 444 például tét nélküli bohóckodásnak nevezte a Momentum elnökének kijelentéseit” – jegyzi meg.

Hozzáteszi: a baloldali miniszterelnök-jelöltek nagy hangsúlyt fektetnek az előválasztás miatt saját imázsuk építésére, ám az eddigi produktumukkal nem tudják megszólítani a társadalom széles rétegeit. Ez jelentősen rontja 2022-es választási esélyeiket, ahol sokkal inkább néppárti retorikával lehetne sikereket elérni. Deák Dániel szerint nem meglepő, hogy már a baloldalhoz köthető közvélemény-kutatók is a Fidesz erősödését mérik az utóbbi hónapokban.

Visszatérve a közösségi médiára: forrásaink evidenciának tekintik, hogy a pártok mindkét politikai térfélen nagy hangsúlyt kívánnak majd helyezni az ilyen platformokon való jelenlétre. Sőt, ennek jelentősége már a 2018-as országgyűlési választáson is látszott, majd a 2019-es önkormányzatin még inkább, a járványhelyzet miatt pedig újabb szintet lépett az internetes kommunikáció.

A kormány, illetve Orbán Viktor is aktív ezeken a felületeken, ők elsősorban a védekezéssel kapcsolatos információkat osztanak meg. Ezzel szemben az utóbbi hetekben az ellenzéknél „visszatért a kampány előtti felállás, és teret nyertek a pártok különböző értelmezései, kezdeményezései, üzenetei” – olvasható a kormánypártisággal bajosan vádolható Új Egyenlőség blog minapi bejegyzésében.

„A közösségi média fontosabb lett, mint a klasszikus sajtó: a tartalmat mi állítjuk elő, másrészt nagy elérésű, bármikor bedobható felület” – érzékeltette a terület súlyát Rényi Ádám, Karácsony Gergely kommunikációs tanácsadója a 24.hu-nak nyilatkozva.

Fekete-Győr nem sajnálja a pénzt
A baloldalon tehát nincs egységes üzenet, minden szereplő magát építi, s ez alighanem így lesz legalább október végéig, az előválasztás eredményhirdetéséig. Tanulságos egyébként áttekinteni azt is, mennyit költenek hirdetésre az egyes szereplők a Facebookon (lásd táblázatunkat), amely továbbra is a legfontosabb közösségi médium, a politika szempontjából bizonyosan.

Ha az előző nagyjából egy hónapot nézzük, a Média­néző Központ által lapunk rendelkezésére bocsátott adatsor szerint a legtöbbet erre a célra a kormány szánta. A mintegy 16 milliós összeg szinte kizárólag a koronavírus­-járvánnyal összefüggő posztok „megtolását” jelenti.

Az ellenzéki térfélen az utóbbi időben a legtöbb hirdetési pénzt Fekete-Győr András költötte, egy hónap alatt csaknem 1,8 millió forintot, ami nyilván összefügg azzal, hogy bejelentette: ringbe száll a miniszterelnök-jelöltségért, és programot is hirdetett – a riválisok nem kis megrökönyödésére. Ugyancsak jelentős forrásokat allokált hirdetési célra Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester: több mint 1 millió forinttal turbózta fel egy hónap alatt az általa posztolt bejegyzéseket. Ő szintén közös ellenzéki listavezető lenne 2022-ben.

Gyurcsány Ferenc bizonyosan nem dédelget ilyen terveket, ő vélhetőleg a feleségét küldi majd a nyár végén startoló vetélkedésbe, ám így is csaknem 800 ezer forintot szánt Facebook-hirdetésekre, Dobrev Klára pedig ennél 200 ezerrel kevesebbet. Igaz, az Ad Library nevű platformon elérhető adatok szerint az EP-képviselő közösségi médiás megjelenését gálánsan támogatja a brüsszeli szocdem frakció is – az utóbbi két évben több mint 26 millió forintot húzott be tőlük a szintén a kormányfőjelöltséggel kacérkodó politikus.

Karácsony Gergely ugyan mostanában visszafogottabb, az előző két esztendőben ő is összesen 30 milliót szánt ilyen hirdetésekre, ezt az összeget pedig Budapest Főváros Önkormányzata, a Mindenki Budapestért Egyesület és a Párbeszéd Magyarországért dobta össze neki. A pártok versenyében az MSZP a győztes egy hónap alatt 1,8 millió forinttal, a második a Jobbik 824 ezerrel, a harmadik pedig a DK 475 ezerrel.

Nyugati értékek, milliós költések
A politikusok és a pártok mellett mindenképp ki kell térni a közvéleményt befolyásoló egyéb szereplőkre, portálokra, annál inkább is, mert a Médianéző által készített, a február 15. és március 16. közötti időszakot bemutató összeállításban előkelő helyet kapott a Nyugati Pályán nevű oldal alig kevesebb mint 5,4 milliós hirdetési költéssel (összehasonlításképp: az Alap­jogokért Központ nevű think tank ez idő alatt 932 ezer forintot szánt e célra).

A Magyar Nemzet már tavaly nyáron feltárta: az oldalt működtető Splendidea Communications Kft. tulajdonosa a Splendidea Corporation Zrt., az utóbbi tulajdonában van a Political Capital (PC) Kft., amelynek székhelye a Montevideo utca 2/C-ben van, ugyanott, ugyanazon az emeleten, ahova a Splen­didea Communications Kft. is be van jegyezve. E cégek korábbi tulajdonosai között megtaláljuk Somogyi Zoltánt, a PC alapítóját is, a PC ügyvezetője pedig Krekó Péter, aki nemrég a járványkezelés és az esetleges kormányváltás közötti összefüggésre utaló, vitatott megnyilvánulása miatt került a hírekbe.

Milyen üzenetet is közvetít a Nyugati Pályán? „Ma ismét aktuális a kérdés: merre tartson Magyarország? Tovább nyugatra, vagy vissza kelet felé?” – veti fel az oldal YouTube-csatornáján elérhető legújabb videó, amelyben a narrátor a hazánkat a Nyugattal összekötő közös értékek közül elsőként említi meg a jogállamiságot. Majd következik a sajtószabadság, a szólásszabadság, a békés gyülekezéshez való jog, a vallásszabadság és a tudomány szabadsága. No meg a demokrácia. Ismerős? Nagyjából ezeket, illetve ezek állítólagos hiányát szokták előszeretettel számonkérni a kormányon a brüsszeli purparlék során hazai ellenzéki politikusok lelkes közreműködésével. Csakhogy a rövid kampányvideót nem az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament, hanem az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége támogatta. Hogy miért, nem tudni. Kétségtelen: a Nyugati Pályán ártatlannak, sőt támogathatónak tűnő üzenetet közvetít, kifejezései, fordulatai mégis erősen hajaznak az ellenzék, különösen a DK narratívájára arról, hogy a kormány elszakadna a Nyugattól, a baloldal pedig az európai értékek egyedüli hordozója, garanciája. Ilyenformán pedig ez a milliókkal megtámogatott portál akár az ellenzéki esélyeket is erősítheti a jövő évi választáson. Amúgy a hivatalos önmeghatározás szerint „oldalunk célja, hogy megszólítsa azokat, akiket érdekel Magyarország jelene és jövője, az, hogy merre, milyen pályán haladunk. Mi úgy gondoljuk, Magyarország a Nyugathoz tartozik, és a jövőben is a nyugati pályán érdemes folytatnia”. Tavaly októberben egyébként a Külgazdasági és Külügyminisztérium közölte: a megjelent tartalmakkal kapcsolatos fenntartásokat jelezte az Egyesült Államok nagykövetségének.

Ismerős ellenzéki propagandaportál
Jóval kevesebb a kérdőjel az Ez a Lényeg nevű balos propagandaoldal körül – már ami a célkitűzést illeti –, amely szintén jelentős pénzeket költ el a Facebookon. A Médianéző összesítése szerint egy hónap alatt 2,1 millió forintot szánt hirdetésre, ám ez csak a központi oldalt jelenti, a portálnak vannak megyénként, városonként, Budapesten pedig városrészenként külön tematikus aloldalai. Ezek külön is hirdetnek, így becsléseink szerint az utóbbi két évben, beleértve az önkormányzati kampányt, százmilliós nagyságrendben szánt forrásokat az oldal saját, kifejezetten ellenzéki, olykor vulgáris tartalmainak propagálására. Hogy ki állja a számlát, nem tudni.

E fórum alighanem készül már a következő választásra is, azt pedig továbbra sem tudni, milyen forrásból gazdálkodik. 
A portál felelős kiadója a budapesti Dohány utcában bejegyzett Oraculum 2020 Kft., tulajdonosa és ügyvezetője Páva Zoltán, aki a volt MSZP-s komlói polgármester és országgyűlési képviselő, idősebb Páva Zoltán fia. Ifjabb Páva 2008 és 2010 között a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója volt. A honlap főszerkesztője Zentai András, Bajnai Gordon egykori sajtósa, aki tevékenykedett az Együttnél is. Miután társelnökké választották tavaly, Kunhalmi Ágnes neki adta első interjúját, amelyben megígérte, nem zárkózik el tőle, hogy egyszer kormányfő legyen. Az inkább szerző nélküli cikkeket publikáló oldalon például ilyen címmel jelennek meg írások: „Tömeges gyilkossági kísérlet, amit Orbán művel.” Ők voltak azok, akik hírbe hozták Gulyás Gergelyt Koncz Zsófia fideszes képviselővel, ami miatt a kancelláriaminiszter pert indított ellenük.

A szocialista szál mellett a Gyurcsány bizalmasaihoz, Ficsor Ádámhoz és Dessewffy Tiborhoz köthető DatAdat Professional Kft. is felbukkan a propagandaportál környékén. Amellett, hogy az álhírgyár a DatAdat által alkotott csetbotot használ, az Adatvédelem menüpontja alatt található szöveg egyes mondatai megegyeznek olyan oldalak adatvédelmi tájékoztatójának szövegével, amelyeknél bevallottan a Da­tAdat Kft. az adatkezelő – hívta fel a figyelmet korábban a Magyar Nemzet. Ilyen oldal például a Böcskei Balázshoz köthető Idea Intézet, a Gulyás Márton-féle Partizán egyik oldala, s a DK-közeli Czeglédy Csabát sorai­ban tudó Éljen Szombathely Egyesület is idetartozik.

A DatAdat, illetve annak észt leányvállalata egyébként a DK kínai oltás ellen indított petíciójának adatkezelési útmutatójában is szerepel, ami miatt Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke a Mandinernek nyilatkozva aggályát fejezte ki.

Új szereplő az „európai pályán”
A közéleti tartalmat megosztó Facebook-hirdetők körében előkelő helyen található egy új szereplő is: az Europálya nevű friss híroldal. Az első posztját januárban tette ki, azóta lapzártánkig elköltött csaknem 700 ezer forintot, s 12 ezer követőt szerzett. „Az Europálya Magyarország első médiaportálja kizárólag a közösség erejére építve! Függetlenek vagyunk, de elkötelezett Európa-pártiak. Kövesd az oldalunkat a legfrissebb hírekért!” – írják a nettó ellenzéki tartalmakat megosztó, titokzatos profil szerkesztői.

A megosztott tartalmakat végigpörgetve felváltva találunk a kormány járványügyi intézkedéseit kritizáló, Mészáros Lőrincet vagy éppen Nagy Ferót támadó posztokat és idézeteket ellenzéki politikusoktól. A fő üzenet alapján, illetve a megosztott DK-idézetek arányát tekintve ebből arra tudunk következtetni, hogy a Gyurcsány-pártnak alighanem lehet köze a kezdeményezéshez.

Röviden megjegyzem

Nyitókép: Földházi Árpád