Gergi-Horgos Mátyás írása a Mandiner hetilapban.
Hideg zuhanyként érte Európát, hogy az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a Minority SafePack polgári kezdeményezést. A brüsszeli testület az őshonos helyi közösségek fokozott védelmét nem tartja uniós hatáskörnek, ám több stratégiai dokumentumot is elfogadott tavaly egyéb kisebbségi csoportok érdekében.
A spanyol baloldal a hálózati állam szellemiségének megfelelően alakítja a jogrendszert”
Többek között kidolgozott rasszizmus elleni cselekvési tervet, nemi (gender-) esélyegyenlőségi stratégiát, az lmbtq-személyek egyenlőségéről szóló stratégiát, illetve a romák egyenlőségét szolgáló keretrendszert. Az őshonos nemzeti kisebbségek látványos mellőzése nem véletlen: a hagyományos kulturális értékek erodálása és a jogrendszernek az átértékelt közerkölcsök szerinti átalakítása tudatos folyamat. A cél az európai hálózati államfilozófia megalapozása, amelynek első társadalompolitikai laboratóriuma Spanyolország. Az ibériai államban ezen eszmerendszer atyja, Manuel Castells januártól a baloldali kormány felsőoktatásért felelős minisztere. Ha megértjük az ott zajló jogi és politikai reformokat, azt is megsejthetjük, milyen jövő vár Európára.
A szociológusként tevékenykedő Castells Az identitás hatalma című könyvében kifejti, hogy az egyesült Európa létrejöttét két alapvető folyamat hátráltatja: a globalizáció és a lokalizáció. Előbbi a gazdasági fejlődést érinti negatívan, mivel a globális versenyben a kontinens versenyképessége folyamatosan csökken, az instabil gazdasági helyzet és a növekvő munkanélküliség ezzel a jóléti rendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti. A lokalizmus és vele együtt a nacionalizmus pedig a multikulturalizmus ellensége, akadályozza az összeurópai identitás fejlődését.