Jog és erkölcs spanyol- csizmában

Gergi-Horgos Mátyás írása a Mandiner hetilapban.

Hideg zuhanyként érte Európát, hogy az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a Minority SafePack polgári kezdeményezést. A brüsszeli testület az őshonos helyi közösségek fokozott védelmét nem tartja uniós hatáskörnek, ám több stratégiai dokumentumot is elfogadott tavaly egyéb kisebbségi csoportok érdekében.

Többek között kidolgozott rasszizmus elleni cselekvési tervet, nemi (gender-) esélyegyenlőségi stratégiát, az lmbtq-személyek egyenlőségéről szóló stratégiát, illetve a romák egyenlőségét szolgáló keretrendszert. Az őshonos nemzeti kisebbségek látványos mellőzése nem véletlen: a hagyományos kulturális értékek erodálása és a jogrendszernek az átértékelt közerkölcsök szerinti átalakítása tudatos folyamat. A cél az európai hálózati állam­filozófia megalapozása, amelynek első társadalompolitikai laboratóriuma Spanyolország. Az ibériai államban ezen eszmerendszer atyja, Manuel Castells januártól a baloldali kormány felsőoktatásért felelős minisztere. Ha megértjük az ott zajló jogi és politikai reformokat, azt is megsejthetjük, milyen jövő vár Európára.

A szociológusként tevékenykedő Castells Az identitás hatalma című könyvében kifejti, hogy az egyesült Európa létrejöttét két alapvető folyamat hátráltatja: a globalizáció és a lokalizáció. Előbbi a gazdasági fejlődést érinti negatívan, mivel a globális versenyben a kontinens versenyképessége folyamatosan csökken, az instabil gazdasági helyzet és a növekvő munkanélküliség ezzel a jóléti rendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti. A lokalizmus és vele együtt a nacionalizmus pedig a multikulturalizmus ellensége, akadályozza az összeurópai identitás fejlődését.