Eltűnt képviselő, durva kampányok, informális pártirányítás a vagyonkezelőnél – átnéztük a XIV. kerület zűrösebb ügyeit. A baloldal vezette városrész a szocialista Tóth Csaba és a Momentum által benevezett Hadházy Ákos viaskodásától hangos. Napirenden az ellenzéki ellentétek.
Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
„A kerületnek olyan parlamenti képviselőre van szüksége, aki ha korrupciót lát, legyen az jobboldali, baloldali, mindig szóvá teszi” – magyarázza Várnai László zuglói önkormányzati képviselő, miért támogatja Hadházy Ákost az ellenzéki előválasztáson. A független parlamenti képviselőt a Momentum nevezte be a még tisztázatlan időpontban és körülmények között tartandó megméretésre, nem kis megrökönyödést kiváltva az ellenzéki térfélen. A választókörzetet ugyanis az utóbbi két voksoláson magabiztosan hozta az MSZP-s Tóth Csaba. Vele a 2014 előtti, fideszes vezetést sem kímélő, eredetileg LMP-s, majd a CivilZugló Egyesület színeiben politizáló Várnai László híresen rossz viszonyban van, lényegében perben is állnak – de erre még visszatérünk.
A CivilZugló Egyesület alapítója Juhász Péterhez hasonlóan maffiaszerű működést emlegetett Tóth Csaba ténykedése kapcsán”
Hadházy Ákost támogatja a Mindenki Magyarországa Mozgalom is, ezt a szervezet vezetője, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester jelentette be. „Akkor lehet csak az országban változás, hogyha Zuglóban is változás lesz” – üzent videón Hadházy, és szavainak külön nyomatékot adott, hogy Fekete-Győr András Momentum-elnök is korrupciót emlegetett a XIV. kerület kapcsán. Nem tisztázta, mit jelent a változás. A városrészt ugyanis 2014 óta nem a Fidesz, hanem a baloldal irányítja, polgármesterként 2019-ig maga Karácsony Gergely – aki hamarosan benevezhet a közös miniszterelnök-jelöltségre –, azóta pedig Horváth Csaba. A parlamenti képviseletet ellátó Tóth Csabának pedig formálisan semmi köze nincs a kerület közvetlen irányításához, ám információink szerint nagyon is rajta tartja a szemét és a kezét a mindennapi ügymeneten.
Kiverte a biztosítékot a Momentum
A milliárdokkal gazdálkodó Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. felügyelőbizottságában például két közvetlen munkatársa is helyet kapott, mégpedig Varga Csaba és Spiesz András, ők a képviselő parlamenti munkáját is segítik. Úgy hallani, a 2010 előtti polgármesterhez, Weinek Leonárdhoz köthető egykori SZDSZ-es érdekkör partvonalon kívül ragadt, s most a DK-hoz közeledve ácsingózik a visszatérésre. Ehhez azonban Tóthot és csapatát el kell távolítani a kerületből, amihez éppen a momentumos aspiráns lehetne az eszköz.
A hatpárti összefogás másik öt szereplője olykor a Momentum kihagyásával egyeztet a választási felkészülésről”
Ennek tükrében a nagy kérdés alighanem az, hogy a Demokratikus Koalíció ki mellé áll majd: ha Hadházyt preferálja, az nagy fricska lehet az MSZP-vel szemben, ha önálló jelöltet állít, alighanem az is. Valószínűbb, hogy informálisan Tóthot támogatja majd, noha úgy tudjuk, vele sem harmonikus a viszonya. Bonyolítja a helyzetet, hogy információink szerint Gyurcsány Ferencék kifejezetten rossz szemmel nézik, hogy Fekete-Győr András konkrét, ám közös baloldali kormányzás esetén nehezen teljesíthető ígéreteket tett, miután bejelentette, hogy indul a miniszterelnök-jelöltségért. Ahogy annak sem örültek a DK-nál, hogy a Momentum sorra nevez be biztosnak mondható balos körzetekre, kihívva a korábban mandátumot szerző politikusokat, köztük Tóth Csabát vagy éppen az LMP-s Csárdi Antalt a budapesti 1-es választókerületben.
A HVG úgy tudja, a hatpárti összefogás másik öt szereplője olykor a Momentum kihagyásával egyeztet a választási felkészülésről. Ez abból a szempontból könnyen kivitelezhető, hogy a Momentum az ellenzéki koalíció egyetlen parlamenten kívüli formációja. A lap rámutat, ütköznek a két tábor érdekei: azokéi, akik a közvélemény-kutatások szerint önállóan a küszöb közelébe sem érnének, ezért a tárgyalóasztal mellett akarják biztosítani, hogy megszerezzék az önálló frakcióhoz szükséges öt biztos befutó helyet, valamint azokéi, akik a felmérések szerint nagyobb képviselőcsoportot is alkothatnának, ha nem kellene a kicsik politikai túlélését az ő terhükre garantálni. Ez alighanem nyilvánvaló, a konfliktusok főbb terepei ezért éppen az egyéni körzetek.
Vas megyéből Zuglóba
De térjünk vissza a XIV. kerületbe. Bár választási eredményei nyomán sikeresnek mondható, Tóth Csabának nem feltétlenül jó a renoméja az ellenzéki térfél MSZP-n kívüli részénél, sőt. Például 2017-ben az Együtt-elnök Juhász Péter elődje, Szigetvári Viktor nyomán azt mondta róla, hogy maffiózó, akit sokan a lakásukba sem engednének be. Fekete-Győr András pedig tavaly ősszel mondta az ATV Reggeli start című adásában: garancia kell arra, hogy a közös listán nem szerepelnek olyan személyek, akik az elmúlt harminc évben megkárosították a magyar adófizetőket, vagy csalásban, lopásban vettek részt. Később kitért arra, hogy Tóth Csabát nem szeretné a parlamentben vagy bármilyen politikai intézmény közelében látni, megjegyezve: ha megnyeri az előválasztást, akkor „a választói akarat érvényesül”.
Az ellenzéki együttműködés eme epizódjának „megkoronázásaként” Tóth rágalmazásért beperelte a Momentum elnökét, ám a bíróság a minap elutasította a keresetét. Ilyen ügyekben egyébként az ATV-s beszélgetős műsorokban is rendre feltűnő Komlódi Gábor ügyvéd szokta képviselni a szocialista politikust. A Zuschlag-botrányban is érintett Komlódi 2010 előtt volt a szocialisták XIV. kerületi frakcióvezetője is, most pedig a volt MSZP-s képviselő Kovács-Csincsák László által vezetett Zuglói Közbiztonsági Non-profit Kft.-n keresztül is kap juttatást. Érdekesség, hogy 2014-es győzelme után Karácsony Gergely is vele intézte az átadás-átvételi folyamatot. Az ezt követő öt évet pedig jól jellemzi egy 2016-os Magyar Narancs-cikk, amely szerint a polgármestert politikustársai lassú, rossz döntéshozónak tartják, aki inkább a szimbolikus ügyek jó kommunikálásához ért, emellett a párbeszédeseknek semmiféle önkormányzati tapasztalatuk nem volt, „még a folyosón is eltévedtek”. Mindenesetre a Karácsony-érához sok fejlesztés nem köthető, hacsak az alapjövedelem kísérleti bevezetését vagy az ellenzéki sajtó által is bírált parkolási ügyeket nem soroljuk ezek közé.
Tóth Csaba egyébként Vas megyéből egy zűrös tagtoborzási botrányt követően érkezett a 2000-es évek elején Zuglóba, a szövevényes ügyben etikai eljárás során egy időre ki is zárták a pártból, ám az országos vezetés felülírta a helyi döntést. Ebben az ügyben Czeglédy Csaba volt az ellenfele, ő „leplezte le” az anomáliákat. Megírtuk: Czeglédy a DK szombathelyi jelöltje lehet 2022-ben.
Egyes beszámolók szerint az egykor a BKV-ügybe belebukó Hagyó Miklós köréhez sorolt Tóth Csaba Zuglóban is „dinamikus pártépítésbe” kezdett. A régieket háttérbe szorítva hamar helyi elnök lett, majd 2014-ben bejutott az Országgyűlésbe. 2019-ben aktívan kampányolt párttársa, a polgármesterséget végül elnyerő Horváth Csaba mellett, azóta a képviselő-testület több tagja is arról számolt be, hogy a baloldali honatya jelen szokott lenni a képviselő-testület ülésein, és szinte „kézi vezérléssel irányítja, instruálja” a polgármestert és a grémiumot. Sőt, Horváth Csaba kabinetfőnöke Tóth Csaba korábbi titkárnője lett, vagyis az országos ügyekben óvatos, háttérbe húzódó politikus elvileg a polgármester minden lépéséről tudhat.
Egyre durvább kampányok
Érdemes kitérni arra is, hogy a vagyonbevallása szerint megtakarításait az elmúlt években több mint megkétszerező, 236 340 455 forintra növelő Tóth Csaba érkezése óta eléggé eldurvultak a kampányok. A teljesség igénye nélkül: a 2008-as időközi választás előtt a szocialisták balos riválisát, az MSZDP-s jelöltet pornóképre montázsolva plakátolták tele egyesek a körzetet. 2014-ben Várnait hozták hírbe azzal, hogy orgiákon vett részt. Ugyanebben az évben feltűnt az MSZP-s kampánystandoknál a később börtönbüntetésre ítélt, Gotti nevű gengszterrapper. Rá két évre, 2016-ban eltűnt Sápi Attila MSZP-s képviselő, akinek azóta sem bukkantak a nyomára. 2017-ben, szintén egy időközi előtt a fideszes jelöltet vádolták meg pedofíliával. 2018-ban Lévai Katalin volt szocialista miniszter is elindult volna ellenzéki jelöltként – a kampány idején betörtek az otthonába. 2019-ben Borbély Ádám kormánypárti képviselő, a Fidesz választókerületi elnöke fehér poros borítékot kapott ismeretlenektől. Ezek az ügyek természetesen nem köthetők Tóth Csabához, ám kétségtelen, hogy ilyesmire az érkezése előtti időkből aligha hozhatók fel példák.
Mindezt tetézi, hogy egy 2019 szeptemberében, az önkormányzati választás kampányhajrájában kiszivárgott hangfelvételen az akkor még zuglói polgármester Karácsony Gergely arról beszélt, hogy szétlophatják a kerületet, Tóth Csaba pedig többször is megfenyegette a családjával együtt. A főpolgármester később azt állította, semmilyen fenyegetés nem történt, látványosan közösen pózolt Tóthtal, ám Várnai arról beszélt, hogy a Párbeszéd társelnöke neki is panaszkodott a fenyegetésekről.
A bajkeverő Hadházy ne itt kutasson korrupció után!”
A CivilZugló Egyesület alapítója egyébként Juhász Péterhez hasonlóan maffiaszerű működést emlegetett Tóth ténykedése kapcsán, aki emiatt be is perelte – úgy tudjuk, ebben az eljárásban hamarosan ítélet születik. Tanúként mindenesetre Karácsony nem az alperes igazát erősítette, hanem a szocialista képviselőét.
Így jutottunk el 2021-hez, illetve a jövő évi parlamenti választást megelőző ellenzéki meccsekhez. A Tóth–Hadházy-csörte látványos, a pártok közötti törésvonalakat megmutató nyitánynak is tekinthető.
„Az elveket felülírta az érdek”
„Nem történt más, mint hogy az elveket felülírta az érdek” – jelenti ki a Mandinernek Tóth Csaba. Kifejti: Hadházy Ákos a biztos mandátumszerzésre hajt, s ha komolyan gondolná a kormányváltást, a bizonytalan 91 körzet valamelyikében indulna. Ez a lépes szerinte most nem az összefogást erősíti. „Hadházy azt mondta, nem lesz változás, ha Zuglóban nem lesz változás. Ezzel alighanem elárulta magát. Csak nem a Fideszt akarja kihozni győztesként?” – fogalmaz a szocialista politikus.
Megkérdeztük arról is, mit szól ahhoz, hogy ellenzéki riválisai lényegében korrupcióval vádolták meg. „Az ilyen vádakat alá is kell támasztani. Az ember ilyenkor kénytelen jogi lépéseket tenni, jómagam már kétszer is bepereltem Fekete-Győr Andrást. Ostobaságra vall amúgy, hogy kerületi ügyekkel vádolnak meg, noha itt korábban Karácsony volt a polgármester, akire még a gyanú árnyéka sem vetülhet. A bajkeverő Hadházy ne itt kutasson korrupció után, végezze el ezt a munkát másutt! Ugyanakkor ezen túl kell lépni, én továbbra is Zuglóért szeretnék dolgozni, nem alaptalan vádakkal foglalkozni” – mondja. Kutyából nem lesz szalonna – jegyzi meg Hadházyról, felidézve: a Momentum jelöltje először a Fideszből lépett ki, aztán az LMP-ben egyik tagtársával verekedett össze, majd onnan is távozott, utána összeállt Márki-Zay Péterrel, most pedig a Momentum körül ügyködik.
Tóth Csaba egyébként elárulja azt is, az MSZP szerint abban a tizenöt körzetben, ahol a korábbi eredmények alapján kvázi borítékolható az ellenzéki győzelem, a mostani képviselőt kellene indítani, vagyis nincs szükség előválasztásra. Ilyen Zugló is. A hétvégén eldőlt: mind a 106 helyen lesz előválasztás.
„Nem viselkedett ellenzéki képviselőként”
„Szerintem én egy helyben maradtam, korábbi pártjaim mentek el rossz irányba. A Fideszben azt mondtam, talán nem kellene lopni, de nem hallgattak rám. Az LMP-ben azt mondtam, hogy együtt kellene működni más pártokkal, de ezt ott etikai eljárással jutalmazták, meg azzal, hogy Sallai Róbert felborított székestül. Sajnos mindkét pártban nagyon igazam volt, fel kellett vállalnom a konfliktusokat” – sorolja lapunknak Hadházy Ákos. Miért egy, a baloldal számára már „megnyert” körzetben indulna? – vetjük fel neki. A képviselő eltökélt: komolyan gondolja, hogy feladata van Zuglóban és általában Magyarországon. Szerinte csak akkor nyerhet az ellenzék, ha a választók többségét meggyőzi arról, 2022 után tényleg másként lesz, és nem igaz az, hogy az egyik tizenkilenc, a másik meg egy híján húsz. „Ezért mondtam azt, hogy Zugló nélkül nincs változás: lehet, hogy Tóth Csaba újra megnyerné 2022-ben a választókerületet, de száz másikban meg veszíthet az ellenzék” – érvel.
Zuglóban voltak és vannak is gyanús és helytelen ügyek”
A politikus szerint nem csak a politikai ellenfeleik botlásaival kell foglalkozniuk. A korrupciós vádak kapcsán elmondja: „Azt tudom biztosan, hogy Zuglóban voltak és vannak is gyanús és helytelen ügyek. Idesorolható a parkolás, a vagyonkezelés működtetése, a parkfenntartási munkák. Ezek feltárásáért, az esetleges visszaélések megszüntetéséért az ottani baloldali szereplők nem tettek meg mindent, amivel az egész ellenzéket gyengítették. Fontos: az ügyek többségében a kormánypárti képviselők is némák maradtak.” Hadházy azonban alapvetően védi Karácsony Gergely és Horváth Csaba polgármesterségét, „Tóth Csaba képviselő úrral szemben viszont a legfontosabb kritikám az, hogy nem viselkedett ellenzéki képviselőként, nem szólalt fel sem a fideszes, sem a baloldalhoz köthető ügyekben”.
Kérdés, meddig fajul a vita, mikor kerül sor az előválasztásra, s milyen sebeket adnak egymásnak a benne részt vevők.
Jobbikos exújságírót alkalmaz tanácsadóként Horváth Csaba – Pálfy Dániel Ábel írása a mandiner.hu-n
Nyitóképen: Hadházy Ákos 2018-ban még LMP-társelnökként ígért új korszakot. Fotó: MTI / Máthé Zoltán