Az európai érdek(ek) nyomában

Az utóbbi évek politikai vitáiban hazai és uniós színtéren egyaránt központi szerepet kapott az európai értékekre hivatkozás. Az európai értékek vitája tipikusan olyan politikai kérdés, amely a végtelenségig nyújtható, lehet róla felületesen és mélyre ható érvekkel beszélni. Ha megállapodás születik is az „európai értékek” tartalmáról, a vita egy idő után újra fog kezdődni, mert a változások szükségessé fogják tenni, hogy újra feltegyük azokat a kérdéseket, amelyek a közösségi együttélés miatt megkerülhetetlenek. Hogyan viszonyul egymáshoz az egyén szabadsága és a közösség érdeke? Milyen kritériumok alapján minősítünk egy teljesítményt értékesnek? Szükséges-e teljesítményre ösztönözni azokat az egyéneket is, akiknek erre irányuló ambíció­juk valamilyen ok miatt nem alakult ki? Ki tekinthető a politikai közösség tagjának? Milyen feltételek teljesítése esetén csatlakozhat hozzá egy kívülálló?

Néhány kérdés azok halmazából, amelyek döntően befolyásolják egy politikai közösség karakterét. A közösségi és egyéni célok, lehetőségek gyakori ütközése, továbbá az életben bekövetkező változások miatt akkor is megfogalmazzuk ezeket a kérdéseket, ha nehéz, sok esetben konfliktusokat kiváltó folyamat válaszokat találni rájuk. Ha e kérdéseket nemzetközi színtéren kívánjuk megvitatni, akkor még több szempont, hagyomány és érdek fog ütközni, aminek következtében az „európai értékek” körüli vita lényegében addig nyújtható, ameddig a felek hajlandók erre szánni az idejüket és az energiájukat. Ez a folyamat a politika természetének a része, amit gyakran határozunk meg az értékek és érdekek sajátos kombinációjaként.