A kivi és a jelzőlámpa

Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban.

A február második felében beköszöntő tavaszias időjárás és a koronavírusos esetszámok átmeneti csökkenése rövid időre megkönnyebbülést hozott Németországnak, ám a hónap végén ismét emelkedni kezdett az azonosított fertőzések száma: megérkezett a járvány harmadik hulláma. Ez minden szempontból nehéz helyzetet teremt Némethonban. A politikusoknak pedig különösen sok okuk van az izgalomra, hiszen az idei esztendő választási szuperév, több tartományban is tartanak megméretést, szeptember végén pedig szövetségi parlamenti választást rendeznek. A nyitótáncot március 14-én két nyugati tartományban, Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban lejtik.

Az utóbbi időben mindkét tartományt szokatlan koalíció kormányozta. Baden-Württembergben a zöldpárti Winfried Kretschmann vezetésével 2016-ban alakult meg a Zöldek és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) zöld–fekete „kivikoalíciója”, Rajna-vidék-Pfalzot pedig a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek vörös–sárga–zöld „jelzőlámpa-szövetsége” irányítja a szocdem Malu Dreyerrel az élen. A márciusi választás tehát mindenképpen fontos ítélet lesz ezen alakulatoknak a működőképességéről és elfogadottságáról.

A délnyugati Baden-Württemberg Németország egyik legtehetősebb, kiemelkedő gazdasági teljesítményű tartománya. Magyarország is szoros kapcsolatokat ápol vele, számos baden-württembergi vállalat van jelen hazánkban, elég csak a Daimlerre vagy a Boschra gondolni – így Budapest szempontjából sem közömbös, milyen stuttgarti parlamentet választanak. 2011-ben ebben a tartományban alakult először zöldpárti miniszterelnök vezette kabinet, azelőtt majdnem hatvan éven keresztül a CDU adta a kormányfőt. A Zöldek azóta is sikeresen csábítja magához Merkelék választóit. A két párt a 2016-os tartományi választás után lépett koalícióra, s az együttműködésben a kereszténydemokraták már csak mint kisebbik partner vehettek részt, hiszen addigra Kretschmann vezetésével a Zöldek Baden-Württemberg legfontosabb pártpolitikai tényezőjévé vált.

A 2021-es Landtag-választás számos kihívást tartogat a huszonegy induló pártnak, és meg kell jegyezni, hogy Baden-Württemberg egyébként is más választási stratégiát igényel, mint a többi tartomány. Az általános gyakorlattól eltérően nincsen pártlista, a képviselőjelöltek tehát a legbiztosabban egyéni választókerületük megnyerésével juthatnak be a stuttgarti parlamentbe. Ebben a rendszerben különösen fontos a jelöltek személyes kampánytevékenysége, a koronavírus jelentette fertőzésveszély viszont éppen ezt lehetetleníti el. A helyzet különösen a kisebb pártoknak kedvezőtlen, nekik gyakran már az ajánlások megszerzése is nehézségekbe ütközött.