Rekordberuházás Dél-Koreából

Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását valósítja meg az SK Innovation a Fejér megyei Iváncsán. A dél-koreai vállalat 681 milliárd forintos fejlesztéssel új akkumulátorgyárat épít, ezzel kétezer-ötszáz embernek ad majd közvetlenül munkát – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter január végén. Az SK Innovation Dél-Korea legnagyobb energetikai, vegyipari társasága, és a világpiac egyik vezető cége az elektromos akkumulátorok gyártásának területén. Első két európai gyára Komáromban működik, és a vezetés úgy döntött, hogy Magyarországon építi fel a harmadikat is, az eddigi legnagyobbat, amely elektromos autók tápegységeit fogja gyártani. Soha ekkora zöldmezős, első ütemű beruházás nem volt még a modern magyar gazdaságtörténetben – jelentette ki Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy a beruházásokért folytatott versenyben fontos az állami támogatás, a kormány ehhez a beruházáshoz is biztosít pénzügyi segítséget. Minden bizonnyal ez lesz a magyar beruházásösztönzés történetének legnagyobb egyszeri támogatása, a pontos összeget a véglegesítés után nyilvánosságra hozzák.

A beruházás első lépésben mintegy hétszázezer négyzetméternyi területen indul. Egy ilyen hatalmas gyár megépítéséhez a közszolgáltatások fejlesztése is szükséges, ezért a kormány jelentős közlekedési és energetikai infrastruktúra-fejlesztési programot hajt végre a dunaújvárosi járásban – jelezte a miniszter –, kiemelve azt is, hogy a gyár létrejötte a közvetlen munkahelyek mellett beszállítási lehetőségeket teremt. Szijjártó Péter fantasztikus sikerként értékelte az SK Innovation beruházását. Mint mondta, Magyarországra az utóbbi egy évben is érkeztek beruházások, de rendkívül éles versenyben kellett értük helytállni, és sokkal többet kellett dolgozni, mint korábban. Kijelentette: az SK Innovation és más ázsiai vállalatok beruházásainak köszönhetően hazánk európai éllovassá vált az akkumulátorgyártásban. Úgy vélekedett, hogy aki megnyeri az elektromosautó-ipari beruházásokat, a jövőt nyeri meg. Hozzátette, hogy Magyarország főszerepet fog játszani abban, hogy Európa elérje a kitűzött klímacélokat.

A külügyminiszter kitért arra is, hogy a közelmúltban szoros gazdasági, kereskedelmi és beruházási együttműködés jött létre Dél-Korea és Magyarország között. Az utóbbi hat évben harminckét koreai nagyvállalat hajtott végre beruházást Magyarországon, és az ázsiai ország bekerült az öt legnagyobb beruházó közé. Még a tavalyi rendkívül kedvezőtlen világkereskedelmi helyzetben is 28 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom – ismertette Szijjártó Péter.

Mint az MTI tudósításából kiderül, Kim Dzsun, az SK Innovation vezérigazgatója videóüzenetében elmondta: a vállalat igazgatótanácsa január 28-ai ülésen döntött a 30 gigawattóra kapacitású gyár iváncsai létrehozásáról. Megjegyezte: a két komáromi gyár bizonyította Magyarország versenyképességét, valamint a kormányzati támogatás meglétét. Kim kijelentette azt is, hogy Iváncsa térsége nemcsak jó logisztikai adottságokkal és megfelelő munkaerő­-állománnyal, hanem jól kialakított, komplex iparfejlesztési stratégiával is rendelkezik, ezért optimális beruházási helyszín a vállalat számára.

Segíti a felzárkózást
A hírek szerint a harmadik-negyedik negyedévben kezdődik meg a beruházás, ami elég gyorsnak tűnik, tekintve, hogy számtalan engedélyt kell beszerezni, terveket készíteni, kivitelezőt találni, ehhez pedig lehet, hogy közbeszerzés is szükséges – mondja a Makronómnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Megjegyzi: kérdés, melyik építőipari cégnek van elég szabad kapacitása; előfordult már, hogy egy nagy autóipari bővítés azért csúszott, mert nem találtak kivitelezőt. Ráadásul tereprendezésre is szükség van, beleértve a régészeti feltárást és az infrastruktúra kiépítését.

A beruházás nemzetgazdasági jelentőségét abban látja, hogy „a remélhetőleg már 2023-ban elinduló gyártótevékenység óriási lendületet ad a hazai ipari termelésnek és az exportnak”. Ez erőteljesen hozzájárul a növekedéshez: akár 0,3–0,8 százalék­ponttal növelheti a bruttó hazai összterméket.

„Kérdés az is, hogy betelepülnek-e az alvállalkozók, hiszen a beruházás annál nagyobb lökést ad a gazdaságnak, minél hosszabb beszállítói láncot húz be az országba. Vannak jó példák, a már épülő akkumulátorgyárakhoz is folyamatosan érkeznek leendő beszállítók” – véli Suppan. Tegyük hozzá, ezzel olyan vállalati hálózat jönne létre, amelybe bekapcsolódva a hazai vállalkozások is megrendelésekhez vagy éppen technológiai ismeretekhez juthatnak.

Hosszabb távon is érezhető hatás
Az SK Innovation magyarországi tevékenységének bővítése kiemelkedő nagyságú, önmagában a 2019-es teljes hazai beruházási érték 6,5 százalékát adja – vélekedik Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője. Az iváncsai akkumulátorgyár az utóbbi években bejelentett legnagyobb egyedi beruházás Magyarországon. Regős szerint a gazdaság versenyképességét tekintve biztató, hogy egy nálunk már termelő, a helyi viszonyokat ismerő vállalat ruház be ismét.

A koronavírus-járvány okozta válságban érkező óriásberuházás gazdasági hatásai is jelentősek lehetnek. A szakértő szerint a beruházás rövid távon is megrendelést jelent az építő­iparnak, s hosszabb távon is érezhető hatásokkal bír, hiszen a termelés a tervek szerint csak 2028-ban éri el teljes kapacitását, ami jelzi, milyen nagyságrendű projektről van szó. „A hírek szerint a gyárban egyaránt lesznek egyszerűbb és komplexebb tevékenységek, ezek pontos ismerete nélkül a GDP-hatás nem adható meg, de vélhetően makrogazdasági szinten is érezhető lehet, a térségben legalábbis biztosan – mondja. – A regionális fejlesztési hatás azért fontos, mert a beruházás helyszíne Dunaújvárostól nem messze található, ahol a Dunaferr mint jelentős munkáltató folyamatosan gondokkal küzd, így az előbb-utóbb bekövetkező leépítések kezelésében segítséget jelenthet az új gyár megépülése. A rendelkezésre álló munkaerő nagysága természetesen a beruházási döntés meghozatalakor is fontos szempont lehetett, hiszen a létszám feltöltéséhez nem kell messzebbről, akár a határon túlról munkavállalókat toborozni.” Az üzem kétezer-ötszáz munkahelye közel tízezer ember megélhetését befolyásolhatja közvetlenül – ez már Dunaújváros lakosságának nagyjából a negyede.

Az elemzők kiemelik, hogy importot is tartalmaz a beruházás, ennek aránya egyelőre nem ismeretes. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából egyrészt az alacsony import a kedvező – ekkor a beruházó több eszközt szerez be itthonról –, másrészt létezik importvezérelt gazdasági növekedés is, amely a behozott modern eszközökön, techno­lógiákon, berendezéseken és tudáson keresztül segíti a növekedést.

Nagy játékos lehet Magyarország
Vajon lehet-e hazánk népszerű akkumulátorgyártási helyszín? Markus Lienkamp, a Müncheni Műszaki Egyetem járműtechnológia-professzora szerint alacsony energia­árral lényegében bármely ország vonzó célpontját képezi az akkumulátorgyártóknak, hiszen az előállításhoz jelentős energia szükséges, ami nagyon meg tudja emelni a költségeket. Emellett a gyártók célja, hogy alacsony szén-dioxid-­kibocsátású gazdaságokban jelenjenek meg, hogy megmutathassák: az elektromos autózással nem jár együtt jelentős emisszió. A harmadik tényező, hogy el is kell vinni az akkumulátort az autó összeszerelési helyére, így a szállítási költség szintén fontos. Márpedig az akkumulátorok szállítása drága és potenciálisan veszélyes is, ezért a nemzetközi cégek hajlamosak egymáshoz közel települni. A professzor szerint egy akkumulátorokat előállító üzemre építve az ország újabb autóipari gyártási beruházásokat vonzhat be. Úgy véli, ha az említett feltételek teljesülnek, akkor Magyarország nagy játékos lehet az akkumulátorgyártásban és a járműiparban. Hozzáteszi, hogy az e-autózás térnyerésével a hazánkba érkező akkumulátorgyárak magas hozzáadott értéket állítanak elő, és ez hosszú távú hatásnak bizonyul majd.

Mint Markus Lienkamp elmondja, nem az üzem felállítására költene jelentős állami támogatást, hanem általában a zöld és nagyon olcsó energia biztosítására – Magyarország ebben az uniós átlagnál jobban teljesít, de nem kimagaslóan. A Makronómnak korábban a Veresi Paradicsomot alapító Márkus Zsolt rámutatott, hogy a hazai üvegházas termelők kimondottan magasnak találják az energiaköltségeket. Ha ebben előrelépés lesz, az nagy versenyképességi előnyt jelenthet majd a hazai cégeknek.

Röviden megjegyzem

Címlapfotó: MTI / Krizsán Csaba