Nekimennek Macronék a radikális iszlámnak

Leimeiszter Barnabás írása a Mandiner hetilapban.

Emmanuel Macron kormányzata a tavalyi tragédiák után bekeményít az iszlamizmussal szemben: a „köztársasági értékek tiszteletben tartásának megerősítését” szolgáló törvényjavaslatot február 16-án fogadta el a törvényhozás alsóháza, március 20-ától a felsőház vitatja meg. A javaslat a bevezetésében arra figyelmeztet, hogy az iszlamisták alattomosan és hatékonyan folytatják ártó tevékenységüket, aláásva Franciaország egyes területein a társadalom alapjait, egy „tudatos, elméleti alapon álló, politikai-vallási projektet” képviselnek, amelynek célkitűzése az, hogy a vallásos normákat a francia törvények rovására érvényesítsék. „A köztársaságnak nincsenek megfelelő eszközei, hogy lépni tudjon azokkal szemben, akik destabilizálni akarják, […] a radikális iszlámmal és mindenfajta szeparatizmussal szemben a jogi eszköztárunk elégtelen” – hangsúlyozza a szöveg.

Az intézkedések között szerepel a szekuláris elvek, illetve a betartásukat célzó ellenőrzés megerősítése a közszolgáltatásokat végző szervezeteknél, köztük a közlekedési vállalatoknál. A törvény emellett jogot ad a prefektusoknak arra, hogy felfüggesszék az önkormányzatok vagy helyi választott tisztségviselők döntéseit, amennyiben sértik a szekuláris elveket. Ezentúl azok is a terrorista bűnelkövetők nyilvántartásába kerülhetnek, akik ellen terrorcselekmények méltatása miatt indult eljárás. Három év börtönnel és negyvenötezer eurós pénzbírsággal büntethető bűncselekménnyé nyilvánítják azt, ha valaki személyes információkat tesz közzé az interneten, hogy veszélybe sodorja mások életét – mint ezt a lefejezett tanár, Samuel Paty esetében is láttuk.

Nagy vitát váltott ki a törvénytervezet azon része, amely engedélyhez kötné az otthoni iskoláztatást. A jövőben szigorúbb felügyelet alá kerülnének a magániskolák és a sportklubok. Annak, hogy egy magánegyesület állami juttatásban részesüljön, feltétele lesz, hogy kifejezze elköteleződését a köztársaság értékei iránt, a kormányzat pedig szélesebb jogkörrel bír majd az egyesületek feloszlatásában. A törvény az egyházak átláthatóbb működését is biztosítaná, és megteremtené a külföldről érkező pénzadományok transzparenssé tételének feltételeit. Megtiltja, hogy az egészségügyi dolgozók szüzességi bizonyítványt állítsanak ki, s keményebben fellép a poligámiával, illetve a kényszerházassággal szemben is.

A törvényjavaslatot a nemzetgyűlés 347 igen szavazattal fogadta el, 151-en szavaztak nemmel, 65-en tartózkodtak. A Macron-pártiak néhány renitenst leszámítva kiálltak a törvény mellett, a jobboldali Republikánusok képviselői viszont nemmel szavaztak vagy tartózkodtak. Ennek oka, hogy túl kevésnek tartják az intézkedéscsomagot, szerintük csupán súrolja a problémákat, nem szegül szembe a tömeges bevándorlással, és nem jelent megoldást az egyetemeken, iskolákban, börtönökben folyó radikalizálódásra; emellett kifogásolták az otthoni oktatásra vonatkozó szigort is, mivel szerintük túlzott beavatkozást jelent a családok életébe. A közterületi burkaviselést viszont betiltaná a Republikánusok. A Nemzeti Tömörülés hat képviselője némi fejtörés után tartózkodott a szavazáskor, nem függetlenül attól, hogy a párt elnökválasztásra hajtó vezetője, Marine Le Pen konstruktív ellenzéki imázst szeretne teremteni magának. Le Penék egyébként közzétették a saját iszlamizmus elleni programjukat is, amely nemes egyszerűséggel betiltaná az iszlám ideológiát, annak megnyilvánulásait, terjesztését, finanszírozását – a bűncselekmények esetében súlyosbító körülménynek tekintené, ha valaki ezen ideológiát vallja, s kettős állampolgárok esetében okot jelenthetne a francia állampolgárság megvonására is.