A közösségi média túlkapásai mind a véleményszabadságra, mind pedig a demokratikus döntéshozatalra nézve veszélyt jelentenek. A platformokon futó algoritmusok fejlődésével az államok mindmáig nem tudtak vagy nem akartak lépést tartani, az új szabályozás azonban nem várhat tovább.
Dobozi Gergely és Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
Mintha szabályozási hullám söpörne végig Európán a nagy internetes szolgáltatók működését érintően. 2020 decemberében Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy országa a közösségi média rendszabályozását tervezi. Az Európai Bizottság – szintén december óta – csaknem hetente árul el részleteket a kidolgozás alatt álló, a tagállamok számára jövőbeni keretként szolgáló Digital Services Act (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) és a Digital Market Act (digitális piacról szóló rendelet) részleteiről. 2021. január elején a német parlament arról szavazott, hogy a versenyhatóságok a jogsérelmet megelőzően is felléphessenek a közösségi médiumok tevékenységével szemben. Január közepén pedig Varga Judit igazságügyi miniszter is előállt a kormányzat elképzeléseivel a közösségi média szabályozására vonatkozóan.
A szólásszabadság alapjog, az utóbbi évszázadok során intézmények egész sora épült köré, hogy megfelelő garanciákat nyújtson az egyénnek véleménye akadálytalan kifejtéséhez – legalábbis a fizikai világban. A 21. század új kihívásokkal szolgál, a közösségi média megjelenésével új frontok nyíltak az alapjogok érvényesüléséért vívott küzdelemben; 2021-ben pedig már arra eszmélhetünk, hogy mindazok, akik eddig a kevesebb államot kérték számon a jogalkotón, most az állami beavatkozást sürgetik a közösségi médiumok rendszabályozása érdekében.
A közösségi média egyre nagyobb szerepet kap a demokratikus közélet alakításában”
Miért jó ez nekünk? – kérdezhetik a kétkedők, s a válasz Evelyn Beatrice Halltól érkezik: „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.” E szavakkal fekteti le ugyanis az angol író a szólásszabadság tételmondatát, amelyet sokan – tévesen – a francia felvilágosodás vezéralakjának, Voltaire-nek tulajdonítanak. Az idézet sarkít, de hátterében az az erkölcsi feltevés áll, hogy minden vélemény számít, mert potenciálisan hozzásegítheti az emberiséget az objektív igazság megtalálásához.
Az amerikai elnök nyilvánosságra hozta az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiáját, leszögezve: Amerika az első, és mindent meg fog tenni, hogy ez így is maradjon. Európához is volt néhány, egyszerre bátorító és korholó szava.
Hegyezik a fülüket Moszkvában.
Zelenszkij szerint 90 napon belül sor kerülhet a voksolásra, de már el is kezdte a szokásos csikicsuki játékát a feltételekkel.
Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia tisztán és érthetően bemutatja az amerikai kormányzat álláspontját: a legfontosabb Amerika lakosságának jóléte, minden más másodlagos.
A kártyákból befolyó a bevételek minden esetben az amerikai államkasszába folynak be.
A biztonságpolitikai szakértő nem finomkodott: az orosz–ukrán háború hatalmas üzlet.
A gyanúsítottak körülbelül 22 millió dollárt loptak el.
A Würzburgi Egyetem szerint csak egy túlbuzgó könyvtári munkatárs értette félre a szabályokat.
