Élesedő vakcinaháború, brüsszeli kudarcok

Hajdú András és Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

Több fronton is elbukott Brüsszel az oltóanyag-beszerzéssel. Bár egyre több tagország nyitna a keleti megoldások felé, a magyar ellenzék változatlanul a kínai és az orosz oltás ellen agitál. Összefoglaltuk, hogy mit kell tudni az egyre inkább elmérgesedő vakcinaháború eddigi állomásairól.

A jól bevált diktatúrázás
Novemberben Facebook-videójában szólította fel a kormány tagjait Fekete-Győr András, hogy amennyiben orosz vakci­nát próbálnának behozni, és nincs meg hozzá a szükséges uniós jóváhagyás, akkor először magukat oltassák be. A Momentum-elnök januári bejegyzésében egyenesen úgy fogalmazott, hogy a „keleti diktatúrák vakcinái valahogyan mindig átláthatatlanabb módon készülnek, mint a nyugatiak”. E több fórumon is megismételt kijelentés után megjegyezte: az orosz oltóanyag beszerzése rombolja a védőoltásokba vetett általános bizalmat, és Orbán Viktor a vásárlással valójában Vlagyimir Putyinnak akar gesztust tenni.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő februárban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) vádolta meg szakszerűtlenséggel, mondván, a magyar hatóságok úgy engedélyezték a Sputnik V használatát, hogy a „szükséges alapvető méréseket és vizsgálatokat sem végezték el”. Az ilyen felelőtlen álhírek veszélyeztetik a védőoltási program és a járvány elleni védekezés sikerét, ezáltal az emberek egészségét és életét – reagált az OGYÉI. Egyúttal megerősítette: Magyarországon csak olyan vakcinák kerülhettek és kerülhetnek forgalomba, amelyek a magyar hatóságok vizsgálata alapján is hatásosak és biztonságosak.

Az MSZP novemberben még a koronavírus elleni oltás ingyenességét követelte a kormánytól, úgy, hogy az kezdettől fogva szinte evidencia volt. Főleg a magát regisztráció és jogosultság nélkül a feleségével együtt soron kívül beoltató Hiesz György baloldali gyöngyösi polgármester akciójának tükrében kerül utólag különös fénytörésbe Ujhelyi István európai parlamenti képviselő őszi mondandója: „Nemzeti sorskérdés, hogy ne valamiféle protekció vagy pénzbeli soronkívüliség mentén legyen elérhető a vakcina.”

Ezek után Kunhalmi Ágnes a minap sok más ellenzéki politikustársához hasonlóan arról értekezett az ATV-ben, hogy a kormány növeli a bizalmatlanságot az oltással kapcsolatban – noha az egyébként a felmérések szerint folyamatosan csökken. Mindenesetre aligha a baloldali megszólalók hatására, hiszen pártjaik még közös közleményt is kiadtak azt sugallva, hogy a politika dönt az egyes készítmények engedélyezéséről.

Kína-ellenes DK-petíció
A Demokratikus Koalíció a szerinte nem biztonságos kínai vakcinára „állt rá”, még petíciót is indított ellene. Ennek promóciós képén mosolygós nagyanyját öleli egy fiatal lány, a szöveg pedig a következő: „Meg kell védenünk a magyarokat az EU által nem engedélyezett kínai vakcinától!” 

Ez a közösségi médiában hirdetésként is terjedő üzenet azt állítja, hogy a magyar hatóságok, szakemberek jóváhagyása kevés, és a hatása vélhetőleg az lesz, hogy a DK szimpatizánsai azután sem lesznek hajlandók beadatni a keleti oltóanyagot, hogy megkapja az engedélyt.

A párt januárban induló, lapzártánkig ismeretlen sikerű elektronikus aláírásgyűjtésével több gond is van. A Mandinernek Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta: csak általános adatkezelési tájékoztatót tett közzé a Demokratikus Koalíció, holott a kezdeményezéshez külön kellene ilyen dokumentumot elérhetővé tenni. Rögzíteni kellene, mi a petíciós cél, túl azon, hogy valamire nemet mond a párt, továbbá azt is tudatni kellene, mit csinálnak az adatokkal. A petíciós felületen ugyanis csupán ahhoz lehet hozzájárulni, hogy kitöltés esetén a DK mint szimpatizánséit kezelhesse az adatainkat. Ugyancsak aggályosnak tartja Péterfalvi azt a körülményt, hogy az általános adatkezelési tájékoztatóban amerikai és észt adatfeldolgozók is szerepelnek.

A hergelésbe bekapcsolódott mások mellett a párbeszédes Szabó Rebeka is, aki Facebook-oldalán azt írta: a nyugdíjasoknak az európai engedély nélküli kínai vakcinát szánja a Fidesz-kormány. Valójában az idősek is választhatnak, ráadásul a 89 év felettiek oltása éppen a Moderna vakcinájával kezdődött meg, a vártnál sajnos lassabb ütemben. Párttársa, Jávor Benedek, a Karácsony Gergely vezette városháza brüsszeli kijáróembere azonban – az uniós vezetőkhöz hasonlóan – elismerte: Magyarországnak lehetősége van, hogy egy úgynevezett veszélyhelyzeti engedélyeztetéssel az Európai Gyógyszerügynökségtől függetlenül zöld jelzést adjon a kínai szernek. Mint írta, erre azonban nem szabad sort keríteni mindaddig, amíg meg nem válaszolnak minden bizonytalanságot az oltóanyaggal kapcsolatban. Más kérdés, hogy a bizonytalanságot a jelek szerint alapvetően az ellenzéki politikusok gerjesztik.

Brüsszeli akadozás
Pedig az uniós folyamatok, a közös beszerzés eddigi mérlege nem arra utal, hogy Brüsszelben a helyzet magaslatán lennének az illetékesek. Még december végén az Európai Bizottság politikai és szakmai diadalként értékelte, hogy a központi beszerzés és koordináció után a tagállamokban egyszerre kezdődött el a lakosság beoltása. Az EB nyáron elérte, hogy a„vakcinanacionalizmus” megakadályozása érdekében az oltóanyagot nem a tagországok, hanem a testület fogja vásárolni és elosztani.

Az első oltások pillanatában valószínűleg kevesen gondolták, hogy az EU erődemonstrációjának szánt intézkedés újabb válságot készíthet elő. Januárban egyre több tagállam jelezte, hogy a korábban ígért mennyiségnél kevesebb vakcina érkezik. A bizottság kezdetben igyekezett elodázni, majd a gyártókra hárítani a problémát, február elejére azonban elfogyott a türelem.

Egy hónappal az oltási program indulását követően az unió adatai már védhetetlennek bizonyultak a választók előtt. Az előző évben sokat kritizált Egyesült Államok a lakosságának 8 százalékát, az Egyesült Királyság pedig a 13 százalékát oltotta be, az EU esetében ez az arány 2,2 százalék volt. Különösen kínosak ezek a számok annak tükrében, hogy a brexitet követően a bizottság presztízskérdésként kezelte az eltérést a brit stratégiától.

A szervezet vakcinastratégiája eredetileg nem volt irracionális. Sőt, a központosított vásárlással lehetőség nyílt arra, hogy a tagállamok közötti versenyt a minimálisra csökkentsék, továbbá a nagyobb tételek rendelésével erősebb pozícióból tárgyalhassanak a vételárról. A megvalósítás folyamatába azonban több hiba is csúszott. Bebizonyosodott: a nagy volumenű közbeszerzési projektek más tudást igényelnek, mint az uniós jog értelmezése és a központi intézményrendszer működtetése. Ebből következően a bizottság azt a helyzetet sem tudja gyorsan és hatékonyan kezelni, ha egy nagyvállalat eltérően értelmez egy szerződést, és erre hivatkozva váratlan lépéseket tesz.

A második problémás területnek az engedélyezési eljárás bizonyult, amely lassabban zajlott, mint számos egyéni oltási programhoz ragaszkodó államban. Az Egyesült Királyság mellett az uniós tagságra vágyó Szerbia is az önálló út mellett döntött annak ellenére, hogy a bizottság 2020 nyarán még azt az ambiciózus tervet vázolta fel, hogy a huszonhét tagállam mellett az Egyesült Királyság és a csatlakozásra váró, valamint a Keleti partnerségben érintett országok programját is felügyelné. Februárra nemcsak a britek, hanem a szerbek is lekörözték az EU-t, utóbbiak orosz és kínai vakcina alkalmazásával.

A harmadik problémakör nehezebben átlátható. Az utóbbi hetekben a német és a francia média is felvetette, hogy a Pfizer-vakcinák száma azért is csökkent a gyártóval való tárgyalások során, mert Németország és Franciaország is saját vállalatait igyekezett helyzetbe hozni a központi beszerzés során. A német CureVac 405 millió, a francia Sanofi pedig 300 millió adagra szerződött a bizottsággal, amivel párhuzamosan első körben a Pfizer 600 milliós megrendeléséből csak 200 millió adagra vonatkozó előrendelést érvényesítettek. A történet innen már szélesebb körben ismeretes. A CureVac február elején még messze járt a hatékony oltóanyag bejelentésétől, a Sanofi pedig feladta az önálló termék gyors fejlesztésére vonatkozó elképzelését, és inkább átállt a Pfizer oltóanyagának termelésére. A bizottság stratégiája így az eredeti célokkal ellentétes eredményhez vezetett: nem megoldotta, hanem eszkalálta a problémát éppen abban az időszakban, amikor a választók türelme elfogyott a járvány megfékezéséért bevezetett korlátozások iránt. Ebben a helyzetben azok a kormányok is önálló cselekvésre kényszerültek, amelyek korábban elfogadták a bizottság központi szerepét.

A német fordulat
Február 1-jén mintegy negyven fő részvételével német vakcinacsúcsot tartottak Berlinben, amelyen Angela Merkel kancellár kísérletet tett a tartományi miniszterelnökök megnyugtatására. A szövetségi és tartományi kormánytagok mellett az Európai Bizottság képviselői és iparági szereplők is meghívást kaptak az egyeztetésre. A tanácskozás után a kancellár szövetségi szinten koordinált nemzeti oltási terv szükségességét jelentette be. Nem sikerült azonban enyhíteni a politikusok, az egészségügyi szakértők és a vállalati szereplők között kialakult bizalmatlanságot s a választók elégedetlenségét sem.

A helyzet mentése érdekében Merkel február 2-án rendkívüli interjút adott az állami televízióban, amelyben az addigi lépéseket védte, és további türelmet kért a lakosságtól. Nem arat osztatlan sikert, hogy ezúttal is lassú és pragmatikus fordulatot készíthet elő. Már januárban felvette a kapcsolatot Oroszországgal a Sputnik V uniós engedélyeztetésének kérdésében, a február eleji egyeztetés előtt pedig Jens Spahn egészségügyi miniszter jelentette ki, hogy ha biztonságosnak minősítik, az orosz és a kínai vakcinát is alkalmazni kell.

A német fordulat várhatóan a többi tagállamra és az Európai Bizottságra is hatással lesz. Szlovákiában kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt támogatják az orosz és a kínai beszerzés előkészítését. Ausztria valószínűleg már decemberben beszerezte az első orosz kísérleti szállítmányt, Sebastian Kurz kancellár pedig – a német álláspont változásához igazodva – február elején úgy nyilatkozott, egy vakcina esetében nem az a fontos, hogy amerikai, orosz vagy kínai fejlesztésű, hanem hogy hatékony legyen. A hasonló állásponton lévők Olaszországban és Csehországban is egyre határozottabban érvelnek a kínálat keleti bővítése mellett. Sőt a vakcináért zajló verseny újabb szakaszba lépett múlt hét végén, miután Szerbia közölte, legyártja magának a Sputnik V-t: az osztrák és a szlovák kormány jelezte, hogy tárgyalni szeretnének az orosz vakcina nemzeti keretek között való gyártási lehetőségéről.

A vakcinaháború következményei
Az Európai Bizottság stratégiája hivatalosan a tagállamok között a vakcinákért zajló versenyt kívánta kordában tartani, amely mellett az a ki nem mondott cél is megjelent, hogy az EU ezt az ügyet saját erőből fogja megoldani. Mindkét célkitűzés elbukni látszik, ami a járvány első hulláma során mutatott tanácstalanság ismétlődésével együtt súlyos válságba sodorhatja az uniót.

Az oltóanyagért folyó verseny nem megszűnt a tagállamok között, hanem élesedett, hasonlóan az egészségügyi eszközökért zajló küzdelemhez, amit 2020 tavaszán láthattunk. Amikor az a kérdés, hogy az idősek életben maradnak-e, hány munkahely szűnik meg, a gyermekek járhatnak-e iskolába, a fiatalok tudnak-e szórakozni, akkor a választók nem kapkodást és magyarázkodást, hanem stabil és határozott intézkedéseket várnak.

Tény, hogy a vakcinaháború két leginkább figyelemre méltó frontja a bizottság burkoltan kifejezett céljai mentén húzódik. Az egyik az Egyesült Királyság és az Európai Unió válságkezelése között van. A britek gyorsabban reagálnak a helyzetre, több oltóanyagot engedélyeznek gyorsabb eljárással, továbbá többet vásárolnak, és gyorsabban használják fel, mint az EU tagállamai. A brexitpártiak álláspontja igazolódott, miszerint az Európai Unión kívül is hatékonyan kezelhet válságot egy európai állam. A másik front – s itt kanyarodunk némileg vissza a hazai ellenzék viselkedéséhez – a nyugati és a keleti vakcinák között van. A Nyugat, élén az Európai Unióval továbbra is lenézi a világ más országainak tudományos teljesítményét. A bizottság vezetői talán még most sem hiszik el, hogy Oroszország és Kína gyorsabban tudott hatékonyabb oltóanyagot fejleszteni, mint francia vagy német vállalatok. Alighanem ez a legsúlyosabb vereség Brüsszel számára.

***

Címlapfotó: MTI / Balázs Attila