„Az állatok érző lények, Isten álmának őrzői. Rájuk hangolódva az ember önmagához, a benne rejtőzködő Istenhez kerül közelebb” – vallja Bányász József. A gyergyói férfi papneveldében pallérozódott, hogy aztán visszatérjen a paraszti – egyszerre munkálkodó, teremtő és gondolkodó – léthez.
Sólyom István írása a Mandiner hetilapban.
Ha az utazó Székelyudvarhely felől közelít a Gyergyói-medencéhez, óhatatlanul Bodor Ádám sorai jutnak eszébe: „Túl a Libán-tetőn, ahol az országút már átbukott a hágón, s a kőbányát megkerülve egyenesen ereszkedik a medence felé, fenyőcsúcsok magasságában varjú körözött.” Az első település Gyergyóújfalu: lakosai, ha a bányától ereszkednek alá, mégis Nyíregyházára érkeznek elsőként. A község határában található nyírfákkal tarkított kaszálóról kapta a nevét a Nyír, ahol kezdetben egy lakóház árválkodott, innen a tréfás elnevezés. A megtelepedő székelyek számára a kezdetektől fogva világos volt, hogy a természeti adottságok gyötrelmes, izzadságos létfenntartást ígérnek; a lelket gyönyörködtető környezet, az égig érő fák, a kékellőn magasodó hegyek, a dús lombú erdők, a halkan csörgedező hegyi patakok, a folyócskává cseperedő Maros, a béke és nyugalom érzése maradásra bírta őket.
A tájra vetődő idegent vegyes érzelmek kerítik hatalmukba. Az itt lakó nép fiai keveset beszélnek, ha mégis szólásra nyílik a szájuk, arra oda kell figyelni. Kemény, zord tekintetükben majd egy évezred búja lakozik, szájuk sarkában mégis ott lapul a hamiskás, huncut mosoly. A nem mindig előnyükre váló dacos, néhol indulatos nyakasság keveredve a humoros, derűs életszemlélettel és az Istenben való hittel mindig átsegítette őket a kritikus történelmi pillanatokon, nemzedékről nemzedékre örökítve a helytálláshoz szükséges készségeket.
A munkaritmust is a természet kínálja”
A rendtartó székely falu lakosai egészen a legutóbbi időkig földműveléssel, állattenyésztéssel és erdőléssel foglalkoztak. A második világháborút követően a kisparaszti gazdaságokat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek váltották fel, ami az agrárnépesség teljes átrétegződését eredményezte, megbontva az évszázados székely társadalomszerkezetet. A rendszerváltozás után a földtulajdon nagy része visszakerült az egykori tulajdonosokhoz, ám a háztáji gazdálkodásról hamar kiderült, hogy nem versenyképes, az európai integráció által kijelölt irány már a nagygazdaságokat hozta előnyös helyzetbe. A faluközösség számos tagja külföldön keresi a jobb megélhetést, a népesség elöregedési folyamata egyre erőteljesebb.
Hani nem szokványos teológiát és filozófiát művel, inkább a Máriához kapcsolódó szimbólumokból, nevekből, címekből és egyes liturgikus szövegekből indul ki. Könyvismertetőnk.
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
A kérdés, hogy az Országgyűlés hajlandó lesz-e tudomást venni arról, hogy van nemzeti minimum ebben az országban, s megteremti-e az ezt leképező politikai minimumot. Győri Enikő írása.
Az emberek újra vágynak a valódi kapcsolatokra.
Ivan Krasztev a Partizán műsorában kijelentette, hogy egy ekkora váltás „rengeteg változást” tesz lehetővé. A kérdés az, hogy mennyi időt ad magának a magyar társadalom, hogy eldöntse mit akar.
„A vajdasági magyarok a választáson elmondták a véleményüket” – jelentette ki Pásztor Bálint.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.