A világtörténelem néha csak andalog, néha pedig radikálisan felgyorsul, és minden – a technika, a gazdaság, a politika, a társadalom – egy szempillantás alatt változik meg. A nagy háborúknak van ilyen turbóhatásuk. A koronavírus-járvány ezekhez hasonlóan képes a világot megváltoztatni. A 2020-as eddig a gyorsulás éve volt.
A járvány felerősíti azokat a változásokat, amelyek a járvány előtt kezdődtek, és most sokkal sebesebben bontakoznak ki. Ilyen Kína globális hatalommá emelkedése, az EU-tagállamok mélyülő integrációja, az életünk és a munkánk villámgyors digitalizációja. A home office, a decentralizált munkavégzés, a készpénzmentes fizetés, az online bevásárlás, az Amazonhoz, a Facebookhoz és a Google-hoz hasonló techóriások túlhatalma – ezek mind hosszabb ideje érlelődő folyamatok, de 2020 volt az az év, amelyben az átalakulási folyamatok új, döntő lendületet vettek.
Az első hónapokban úgy tűnt, hogy a járvány Kínát érinti a legerősebben – ahonnan elindult. A diktatúra eszköztárával azonban sikerült megzabolázni a vírust, kísérleti oltóanyagot fejleszteni, és több millió kínait beoltani vele. Amíg a fejlett világ a második, sokkal masszívabb hullám hatásaitól szenved, a nyugati nemzetgazdaságok újabb károkat könyvelnek el, és mindenhol nő az államadósság, Kínát a második hullám egyáltalán nem érinti. A gazdasága ismét felpöröghet, és így még gyorsabban kiépítheti egyre dominánsabb pozícióját a világpiacon.
A járvány felerősíti azokat a változásokat, amelyek korábban kezdődtek”