„A szabadság és egy sötét, újpogány kor között lehet választani” – vallja Dennis Prager amerikai konzervatív véleményvezér. A nézők százmillióit elérő PragerU videóoldal alapítóját, a Mathias Corvinus Collegium vendégét az elnökválasztásról, a jobb- és a baloldal konfliktusáról, a rend és a káosz küzdelméről kérdeztük.
Surjányi Fanni interjúja a Mandiner hetilapban.
Mit vár egy Biden-elnökségtől?
Megalkuvást Iránnal, a dollár masszív leértékelését, a szél- és a napenergia dogmatikus erőltetését a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében. Roppant álságos, hogy úgy tesznek, mintha az utóbbira az atom nélkül is lenne hathatós megoldásunk.
Az Obama-elnökség folytatása következik?
Még Obamához képest is balratolódás várható.
Miként fogja befolyásolni mindez a konzervatívokat?
Ha engednek minket szabadon beszélni, a konzervativizmus virágozni fog. Ha nem, akkor van mi miatt aggódnunk.
Közép-Európától többet lehet tanulni, mint Nyugat-Európától”
Hogyan jellemezné az elnökválasztást?
Zűrzavarként. Ezt mondtam fél évvel ezelőtt is, amikor már tudtuk, hogy az amerikai történelemben először több tíz millió szavazólap lesz kiküldve az embereknek postán anélkül, hogy ezt igényelték volna. A demokraták tudták: ez teremt nekik lehetőséget arra, hogy manipulálják az eredményeket. Az egyik barátomnak két lánya van, ő Los Angelesben él, a lányai pedig már rég Texasba költöztek. Két-két szavazólapot kaptak: Los Angelesben és Texasban is. Mindkét hölgy kétszer is szavazhatott volna, és az esetük nem egyedi. Az egyik műsoromba valaki betelefonált azzal, hogy a halott édesanyja is kapott szavazólapot. Aki valahol feliratkozott, és van postacíme, kapott szavazólapot. Mindaz, amihez a baloldal hozzányúl, tönkremegy, ez Lenintől máig így van. A rendszert azzal is pusztítják, hogy engedték a szavazást hat héttel a választás napja előtt elkezdődni. Vagyis Amerikában nincs többé választási nap, hanem választási hónapot, sőt másfél hónapot tartunk. Szerintem ez is döntőnek bizonyult. Az elnök kampánya a választás előtti napokban új lendületet nyert, ám ez későnek bizonyult azok esetében, akik már leadták a voksukat.
Hosszas jogi eljárások és szavazat-újraszámlálások elébe nézünk?
Vélhetőleg igen. Egy The New York Times-os újságíró, aki a választási híradások egyik guruja, a választást követő napokban kitweetelte, hogy több mint huszonháromezer szavazat érkezett be Philadelphiában, és mindegyiket Bidenre adták. Valaki frappánsan megfogalmazta, hogy ezt még a diktátorok is megirigyelnék.
A főáramú média és az emberek jelentős része mégsem hiszi, hogy csalás történt volna.
A The New York Times címlapon hozta le, hogy „Trump alaptalanul csalást ismételget, miközben a hátránya egyre nő”. Ez már nem hírújság, hanem baloldali véleménylap.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Az Európai Unió olyan hatásköröket vett magához, amelyekről a Szerződések egyáltalán nem rendelkeznek.
A miniszterelnök ismertette a jövő évi költségvetést, megjegyezte, fantasztikus éve lesz Magyarországnak. Összefoglalónk!
Von der Leyen és Scholz sem szerepel majd a történelemkönyvekben.
„Eltűnt a hang!” – mondták neki, hozzátéve, hogy mennyire sajnálják, mert így sajnos nem lehet leadni. Ám ekkor még nem tudták, hogy Ábrahám is rögzítette az elhangzottakat.
A katalán sikeredző már mindent elért a Citynél.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
