„A szabadság és egy sötét, újpogány kor között lehet választani” – vallja Dennis Prager amerikai konzervatív véleményvezér. A nézők százmillióit elérő PragerU videóoldal alapítóját, a Mathias Corvinus Collegium vendégét az elnökválasztásról, a jobb- és a baloldal konfliktusáról, a rend és a káosz küzdelméről kérdeztük.
Surjányi Fanni interjúja a Mandiner hetilapban.
Mit vár egy Biden-elnökségtől?
Megalkuvást Iránnal, a dollár masszív leértékelését, a szél- és a napenergia dogmatikus erőltetését a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében. Roppant álságos, hogy úgy tesznek, mintha az utóbbira az atom nélkül is lenne hathatós megoldásunk.
Az Obama-elnökség folytatása következik?
Még Obamához képest is balratolódás várható.
Miként fogja befolyásolni mindez a konzervatívokat?
Ha engednek minket szabadon beszélni, a konzervativizmus virágozni fog. Ha nem, akkor van mi miatt aggódnunk.
Közép-Európától többet lehet tanulni, mint Nyugat-Európától”
Hogyan jellemezné az elnökválasztást?
Zűrzavarként. Ezt mondtam fél évvel ezelőtt is, amikor már tudtuk, hogy az amerikai történelemben először több tíz millió szavazólap lesz kiküldve az embereknek postán anélkül, hogy ezt igényelték volna. A demokraták tudták: ez teremt nekik lehetőséget arra, hogy manipulálják az eredményeket. Az egyik barátomnak két lánya van, ő Los Angelesben él, a lányai pedig már rég Texasba költöztek. Két-két szavazólapot kaptak: Los Angelesben és Texasban is. Mindkét hölgy kétszer is szavazhatott volna, és az esetük nem egyedi. Az egyik műsoromba valaki betelefonált azzal, hogy a halott édesanyja is kapott szavazólapot. Aki valahol feliratkozott, és van postacíme, kapott szavazólapot. Mindaz, amihez a baloldal hozzányúl, tönkremegy, ez Lenintől máig így van. A rendszert azzal is pusztítják, hogy engedték a szavazást hat héttel a választás napja előtt elkezdődni. Vagyis Amerikában nincs többé választási nap, hanem választási hónapot, sőt másfél hónapot tartunk. Szerintem ez is döntőnek bizonyult. Az elnök kampánya a választás előtti napokban új lendületet nyert, ám ez későnek bizonyult azok esetében, akik már leadták a voksukat.
Hosszas jogi eljárások és szavazat-újraszámlálások elébe nézünk?
Vélhetőleg igen. Egy The New York Times-os újságíró, aki a választási híradások egyik guruja, a választást követő napokban kitweetelte, hogy több mint huszonháromezer szavazat érkezett be Philadelphiában, és mindegyiket Bidenre adták. Valaki frappánsan megfogalmazta, hogy ezt még a diktátorok is megirigyelnék.
A főáramú média és az emberek jelentős része mégsem hiszi, hogy csalás történt volna.
A The New York Times címlapon hozta le, hogy „Trump alaptalanul csalást ismételget, miközben a hátránya egyre nő”. Ez már nem hírújság, hanem baloldali véleménylap.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
A nagy hatású konzervatív gondolkodóról beszélgettünk a Boston Politics szerzőjével.
Az újságíró arról is beszélt, azért nem fejezte be a melegekről szóló könyvét, mert felmerült benne, hogy egy bizonyos kör „elteheti láb alól”.
„A fejétől bűzlik a hal, és amit Péter képvisel, az nem jó” – véli a Tisza Párt elnökének volt barátnője.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
