Pénz és kifogás van, fejlődés nincs Budapesten

Konopás Noémi és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

„Október 14-én egy másik országban ébredünk. Egy olyan országban, amely elkezdte visszaterelni a politikát az eredeti küldetése helyére, hogy az újra szolgálat legyen” – mondta Karácsony Gergely 2019. október 13-án éjszaka, azt követően, hogy 50,86 százalékos aránnyal Budapest főpolgármesterévé választották. Az eltelt egy évben valóságos kommunikációs hidegháború robbant ki az új vezetés és a kormányzat között. A városvezetés a kivéreztetés és a Budapest-sarc miatt panaszkodik, a kormány pedig a fejlesztések lelassulását, korábbi ígéretei megszegését rója fel a főpolgármesternek. A Mandiner megnézte, milyen ígéreteket tett Karácsony a kampány során, és mennyiben váltotta be őket. Utánajártunk annak is, milyen pénzügyi helyzetben vannak az önkormányzatok.

Parkolás és közlekedés

„Az én Budapestem többek között azért lesz más, mert rengeteg P+R parkolót építünk” – nyilatkozta egy évvel ezelőtt a főpolgármester-jelölt. P+R parkolók azóta sem sorakoznak Budapesten, sőt úgy értesültünk, hogy a korábban P+R parkolók építésére kapott 3 milliárd forintos uniós támogatást is inkább trolikra fordítanák. A parkolás viszont még drágább lett: a II., a XII., a XIII. és a XIV. kerület egyes zónáiban emelkedett a díjtétel. Újlipótvárosban a Szent István körúttól a Dráva utcáig például mindenhol a legmagasabb összeget, 525 forintot kell fizetni óránként, Felhévíz területén, a Margit híd és a Szépvölgyi út közé eső övezetben pedig immár kétszeres áron: óránként 175 forint helyett 350 forintért hagyhatjuk az utcán az autónkat.

A főpolgármester korábban leszögezte, hogy „minden parkolással kapcsolatos bevételnek és kiadásnak nyilvánosnak kell lennie”, és fel kell bontani a régi, előnytelen szerződéseket. Ez nemhogy nem történt meg, de tovább gyarapodott a gyanús szerződések száma. Elég csak az erzsébetvárosi parkolóügyre gondolnunk, a VII. kerületben a parkolóautomatákra kiírt közbeszerzést az a C-Ware Kft. nyerte, amelynek korábbi tulajdonosát, Kupper Andrást – parkolással kapcsolatos ügyben – korábban nyolcvanezer rendbeli csalás miatt elítélte a bíróság. S ott van a Horváth Csaba-féle zuglói parkolóügy is. A XIV. kerület szocialista polgármestere – aki „tudja, mi az, amiért börtönbe lehet menni” – a veszélyhelyzet alatt döntött hetvenhat új parkolóóra beszerzéséről darabonként több mint kétmillió forintért.

Karácsony Gergely a kampány során megígérte, hogy ingyenes lesz a tömegközlekedés a BKK járatain a tizennégy éven aluliaknak. Alig telt el néhány nap, a kedvezményezettek körét a hét év alatti korosztályra és a regisztrált álláskeresőkre szűkítette. Négy hónappal az önkormányzati választás hajrájában tett hangzatos ígéretet követően már azt nyilatkozta, hogy „azért ez egy nagyon combos összeg”, holott a kampányban még arról beszélt, hogy a tizennégy éven aluliak ingyenes BKV-használata kicsi összeg, 1-2 milliárd forint, a költségvetési hatása pedig sokkal kisebb, mint a társadalmi. Legutóbb ezzel kapcsolatosan jelezte: bevezetik a kedvezményt, csak fokozatosan, felmenő rendszerben.

A nagy dérrel-dúrral beharangozott jegyárcsökkentést sem sikerült még elérni, miként a közlekedési alapjövedelem is várat magára. Mint ismeretes, Karácsony a kampányban beharangozta, hogy minden budapesti felnőtt lakosnak 67 ezer forintos éves közlekedési támogatást ad. Ettől a jegybevételek növekedését remélte, és azt, hogy így a rendszer önmagát lesz majd képes finanszírozni. Egyelőre ez a kampányígéret is beváltatlan maradt.

Jelentős csúszásban van a főváros a járműpark fiatalításában: az egy éve beszerzett CAF villamosokat még nem állították forgalomba. A BKK az utóbbi három évben huszonhat új villamost rendelt, ebből kilenc megérkezett, ám a mai napig nem jár. A társaság lapunk kérdésére technikai hibákkal és hiányosságokkal indokolta a késlekedést. Mint írja, október 12-ére tervezik a négy hosszú villamos forgalomba adását, a többiét pedig novemberre. Csakhogy Vitézy Dávid, a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója egy friss állapotjelentésre hivatkozva cáfolta a Budapesti Közlekedési Központ indoklását. Ebből a dokumentumból ugyanis az derül ki, hogy semmilyen műszaki akadály nem állt fenn. Vitézy szerint érthetetlen, ami történik, ráadásul a késlekedés az uniós források felhasználását is veszélyezteti. A BKK szerint a finanszírozást biztosító támogatási szerződés 2021. június 29-éig hatályos, eddig az időpontig pedig reálisan számolhatunk a teljes uniós finanszírozás felhasználhatóságával.

Kellemetlen szimbolikus ügyek

Nem csupán a villamosokkal csúszik a főváros: az eltelt év legtöbbet vitatott fővárosi ügye kétségkívül a Széchenyi lánchíd felújítása volt. Bár Tarlós István kész tervekkel és érvényes közbeszerzéssel adta át utódjának a fővárost, Karácsonynak és csapatának kilenc hónap is kevés volt ahhoz, hogy szabályos tartalmú közbeszerzést írjon ki. A városvezetés eredménytelennek nyilvánította a régi közbeszerzést, az újat pedig – bár az gyakorlatilag „kilencvenkilenc százalékban” megegyezik a Tarlós által kiírttal, mint azt Karácsony is elismerte – csak július végére sikerült összehoznia. A történet ezzel még messze nem ért véget, ugyanis az új tendert jogellenességére hivatkozva visszadobta a Közbeszerzési Hatóság, mivel a főváros mint ajánlatkérő nem tartotta be a referencia-időszakra vonatkozó előírást. A jogszabályban rögzített nyolcéves referencia-­időszakot Budapest első embere tíz évre szerette volna kitolni, amit azzal indokolt, hogy a tíz évbe beleesne a Margit híd felújítása is. Ebből és Karácsony későbbi, mészároslőrincezős ATV-beli megnyilvánulásából – „van a Mészáros Lőrinc, a Mészáros Lőrinc és Társa és a Mészáros Lőrinc és Fia” – arra következtethetünk, hogy a városvezetés olyan közbeszerzést szeretett volna kiírni, amelyen a nagyvállalkozó társaságai kevesebb eséllyel tudnának nyerni. Végül a választás után tíz hónappal látott napvilágot a tender, amelyen négy cég jelent meg ajánlattevőként, pont ugyanazok, mint korábban. A híd felújítási munkálatai a legjobb esetben is csak márciusban kezdődhetnek el.

A járványkezelésben sem áll a helyzet magaslatán a városvezetés. A pandémia legnagyobb botránya a fővárosi fenntartású Pesti úti idősotthon körül robbant ki: az intézmény 55 lakója életét vesztette, további 312 lakó, illetve 26 dolgozó koronavírus-fertőzését igazolták. „Hála istennek, azt látjuk, hogy kevesebben használják a közösségi közlekedést” – mondta Karácsony Gergely március közepén, majd elrendelte a járatritkítást, így a BKK szombati menetrendre állt át. A következmény az lett, hogy a reggeli és délutáni csúcsidőszakban a kevesebb járatra összezsúfolódó utasoknak esélyük sem volt a távolságtartásra. Ráadásul nyolc nap kellett ahhoz, hogy egyes viszonylatokon sűrítsék a járatszámot.

Kifogások, panaszok

Egyre többet hallani az ellenzéki narratívát, miszerint a kormány kivérezteti az önkormányzatokat. Ez kiváló kifogás lehet az ellenzék gyenge teljesítményt nyújtó új polgármestereinek. Karácsony Gergely is rendszeresen erről beszél, sőt a múlt héten bejelentette, hogy a főváros 30 milliárd forintos megszorításra, új, vállalkozásokat terhelő adó kivetésére, a fejlesztések és a béremelés leállítására készül. Nézzük, milyen helyzetben van a főváros valójában.

Az utóbbi évtizedben végrehajtott önkormányzati adósságkonszolidáció legnagyobb nyertese Budapest, hiszen esetében lakosságarányosan jóval nagyobb – 2011 és 2015 között összesen 375,6 milliárd forintnyi – tartozást vállalt át az állam, mint bármely más önkormányzattól. Országosan összesen 1421 milliárd forintnyi adósságkonszolidációban részesültek az önkormányzatok. Tíz év alatt a gazdaság teljesítményének köszönhetően 300 milliárd forintos többletbevétel keletkezett iparűzési adóból Budapesten. 2010-ben ez az adóbevétel 85 milliárd forint volt, 2019-ben pedig 164 milliárd, vagyis majdnem a duplájára emelkedett.

A főváros gazdasági ereje tíz év alatt a másfélszeresére nőtt. Ez azért fontos, mert az iparűzési adó az önkormányzatok elsődleges bevétele, így nekik érdekük a gazdasági növekedés és a gazdasági teljesítmény ösztönzése. Vagyis amit a főváros tesz, hogy megszorít, ráadásul pont az iparűzési adót fizető vállalkozásokat, ellentétes Budapest hosszú távú pénzügyi érdekeivel.

A fővárosnak természetesen kötelezettségei is vannak, ilyen az önkormányzatok terheinek igazságos elosztását 2017 óta segítő szolidaritási hozzájárulás – a baloldal ezt nevezi Budapest-adónak vagy kormányzati sarcnak. A hozzájárulást a 135 jómódúnak számító település egységes képlet alapján fizeti, ám a főváros a kedvező helyzete ellenére az első évben mentesült alóla. Ennek a többi önkormányzattal szemben igencsak indokolatlan kedvezménynek a fokozatos kivezetéséről már Tarlós István főpolgármestersége idején döntés született, így 2018-tól négy lépcsőben felszámolják. Ez azt jelenti, hogy Budapestnek 2020-ban 21 milliárd, 2021-ben pedig 36 milliárd forintot kell szolidaritási hozzájárulásként befizetnie. A költségvetésbe utalandó összeg az önkormányzatoknál marad, a gyenge adóerő-képességű települések fogják megkapni.

A szolidaritási hozzájárulás emelését azonban ellensúlyozza, hogy ezzel párhuzamosan jövőre 857,8 milliárd forint költségvetési támogatást kapnak majd az önkormányzatok. Az idei büdzsében ez a tétel 735,8 milliárd forint, vagyis 122 milliárd forinttal, 16,6 százalékkal több pénz jut nekik. Emlékeztetőül: a Bajnai Gordon vezette válságkezelés idején 120 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól. Az igazsághoz tartozik, hogy jövőre a gépjárműadó-bevétel már nem az önkormányzatokat, hanem teljes egészében az államot gazdagítja, ami 35 milliárd forintos bevételkiesést jelent, de ha ezt levonjuk a 122 mil­liárdból, a helyhatóságok még mindig 87 milliárdos pluszban vannak.

A főváros is jól jár, ugyanis több működési támogatásban részesül 2021-ben, mint idén. 2020-ban 86,4 mil­liárd forintnyi központi költségvetési támogatást kapott működési célokra (Fővárosi Önkormányzat: 22,8 milliárd forint, kerületek: 63,6 milliárd forint), 2021-ben 116,2 milliárd forinthoz (Fővárosi Önkormányzat: 29,8 milliárd forint, kerületek: 86,4 milliárd forint) jut. Ez azt jelenti, hogy Budapest jövőre az idei támogatási összeghez képest 29,8 milliárd forinttal kap többet a központi költségvetésből.

Tarlós István főpolgármestersége alatt 2093 milliárd forint értékben valósított meg budapesti építési és zöldfelület­fejlesztési beruházásokat az állam és az önkormányzat. Felépült a Puskás Aréna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus, a Duna Aréna, a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza, a Sorsok Háza, az Országház Látogató­központja, a Millenáris második része és számos egyéb beruházás. Megújult a Kossuth tér, a Széll Kálmán tér, az Országház, a Mátyás-templom, a Várkert Bazár, a Pesti és a Budai Vigadó, a Szépművészeti Múzeum, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A budapesti közösségi közlekedésre a kormány 1200 milliárd forintot fordított. Jelenleg 4231 milliárd forintnyi, az előző városvezetés által elindított fejlesztés van folyamatban.