Milyen állapotban vette át a fővárost Karácsony Gergely, és mi valósult meg az ígéretekből? Milyen pénzügyi helyzetben van Budapest, és mi igaz a főpolgármester kifogásaiból? Mérlegre tettük az új városvezetés első évét.
Konopás Noémi és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Moody’s: Szilárd Budapest pénzügyi helyzete
Stabilról pozitívra javította a magyar főváros adósosztályzati besorolásának kilátását a múlt héten a Moody’s hitelminősítő. A szervezet emellett megerősítette Budapest deviza- és forintkötelezettségeinek Baa3 szintű, befektetési ajánlású osztályzatát. Indoklása szerint a főváros likviditási helyzete szilárd, gazdasága ellenálló, és a válság előtti adósságterhe mérsékelt volt. Az értékelés szerint mindez segít, hogy Budapest a következő években elviselje a működési teljesítmény jelentős romlásából eredő sokkot. A Moody’s úgy véli, hogy a főváros likviditása nagymértékben visszaesik a 2020–2021-es időszakban, de még így is jelentős lesz a hasonló adottságú és besorolású városokéhoz viszonyítva, ami fontos tartalékot jelent majd a várhatóan csökkenő bevételek időszakában.
„Számtalan fejlesztést támogat a kormány Budapesten, ezért fontos, hogy a tartalmukat meg tudjuk vitatni” – ezzel indokolja lapunknak Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és agglomerációja fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, hogy október 15-ére ismét összehívták a főváros és a kormány – még Tarlós István kezdeményezésére létrejött – egyeztető fórumát. Schneller a kormány által támogatott fővárosi fejlesztések közül kiemeli az aquincumi híd előkészítésére adott 240 millió forintot, a 2,2 milliárdért létesített hét családi sportparkot, valamint a járvánnyal kapcsolatos védőeszközök beszerzésére és a Lánchíd felújítására felajánlott kormányzati támogatást is. Mint mondja, rendkívül csalódottak voltak, amikor a nyár elejére betervezett ülést egy nappal előtte, új időpontjavaslat nélkül mondta le a főpolgármester. „A személyes párbeszéd elől akkor kitért, viszont azóta is rendszeresen olvashatunk a Facebook-oldalán arról, hogy pénzt kér a kormánytól.” A helyettes államtitkár reméli, lesz lehetőségük megvitatni egyebek mellett azt, hogy miként lehet megteremteni a Nagykörút autó- és bicikliforgalmának békés egymás mellett élését, valamint megvalósítani a Lánchíd felújítását. Az utóbbi csúszása és a híd szerkezetének romlása miatt egyre drágább lesz a beruházás. Schneller hiányolja továbbá, hogy az élhető várost zászlajára tűző budapesti vezetés az élhetőség egyik legfontosabb kérdésében, a parkolás ügyében egy tapodtat sem lépett előre egy év alatt.
„Október 14-én egy másik országban ébredünk. Egy olyan országban, amely elkezdte visszaterelni a politikát az eredeti küldetése helyére, hogy az újra szolgálat legyen” – mondta Karácsony Gergely 2019. október 13-án éjszaka, azt követően, hogy 50,86 százalékos aránnyal Budapest főpolgármesterévé választották. Az eltelt egy évben valóságos kommunikációs hidegháború robbant ki az új vezetés és a kormányzat között. A városvezetés a kivéreztetés és a Budapest-sarc miatt panaszkodik, a kormány pedig a fejlesztések lelassulását, korábbi ígéretei megszegését rója fel a főpolgármesternek. A Mandiner megnézte, milyen ígéreteket tett Karácsony a kampány során, és mennyiben váltotta be őket. Utánajártunk annak is, milyen pénzügyi helyzetben vannak az önkormányzatok.
Parkolás és közlekedés
„Az én Budapestem többek között azért lesz más, mert rengeteg P+R parkolót építünk” – nyilatkozta egy évvel ezelőtt a főpolgármester-jelölt. P+R parkolók azóta sem sorakoznak Budapesten, sőt úgy értesültünk, hogy a korábban P+R parkolók építésére kapott 3 milliárd forintos uniós támogatást is inkább trolikra fordítanák. A parkolás viszont még drágább lett: a II., a XII., a XIII. és a XIV. kerület egyes zónáiban emelkedett a díjtétel. Újlipótvárosban a Szent István körúttól a Dráva utcáig például mindenhol a legmagasabb összeget, 525 forintot kell fizetni óránként, Felhévíz területén, a Margit híd és a Szépvölgyi út közé eső övezetben pedig immár kétszeres áron: óránként 175 forint helyett 350 forintért hagyhatjuk az utcán az autónkat.
„A pandémia legnagyobb botránya a fővárosi fenntartású Pesti úti idősotthon körül robbant ki: az intézmény 55 lakója életét vesztette”
A főpolgármester korábban leszögezte, hogy „minden parkolással kapcsolatos bevételnek és kiadásnak nyilvánosnak kell lennie”, és fel kell bontani a régi, előnytelen szerződéseket. Ez nemhogy nem történt meg, de tovább gyarapodott a gyanús szerződések száma. Elég csak az erzsébetvárosi parkolóügyre gondolnunk, a VII. kerületben a parkolóautomatákra kiírt közbeszerzést az a C-Ware Kft. nyerte, amelynek korábbi tulajdonosát, Kupper Andrást – parkolással kapcsolatos ügyben – korábban nyolcvanezer rendbeli csalás miatt elítélte a bíróság. S ott van a Horváth Csaba-féle zuglói parkolóügy is. A XIV. kerület szocialista polgármestere – aki „tudja, mi az, amiért börtönbe lehet menni” – a veszélyhelyzet alatt döntött hetvenhat új parkolóóra beszerzéséről darabonként több mint kétmillió forintért.
Karácsony Gergely a kampány során megígérte, hogy ingyenes lesz a tömegközlekedés a BKK járatain a tizennégy éven aluliaknak. Alig telt el néhány nap, a kedvezményezettek körét a hét év alatti korosztályra és a regisztrált álláskeresőkre szűkítette. Négy hónappal az önkormányzati választás hajrájában tett hangzatos ígéretet követően már azt nyilatkozta, hogy „azért ez egy nagyon combos összeg”, holott a kampányban még arról beszélt, hogy a tizennégy éven aluliak ingyenes BKV-használata kicsi összeg, 1-2 milliárd forint, a költségvetési hatása pedig sokkal kisebb, mint a társadalmi. Legutóbb ezzel kapcsolatosan jelezte: bevezetik a kedvezményt, csak fokozatosan, felmenő rendszerben.
„A nagy dérrel-dúrral beharangozott jegyárcsökkentést még nem sikerült elérni, miként a közlekedési alapjövedelem is várat magára”
A nagy dérrel-dúrral beharangozott jegyárcsökkentést sem sikerült még elérni, miként a közlekedési alapjövedelem is várat magára. Mint ismeretes, Karácsony a kampányban beharangozta, hogy minden budapesti felnőtt lakosnak 67 ezer forintos éves közlekedési támogatást ad. Ettől a jegybevételek növekedését remélte, és azt, hogy így a rendszer önmagát lesz majd képes finanszírozni. Egyelőre ez a kampányígéret is beváltatlan maradt.
Jelentős csúszásban van a főváros a járműpark fiatalításában: az egy éve beszerzett CAF villamosokat még nem állították forgalomba. A BKK az utóbbi három évben huszonhat új villamost rendelt, ebből kilenc megérkezett, ám a mai napig nem jár. A társaság lapunk kérdésére technikai hibákkal és hiányosságokkal indokolta a késlekedést. Mint írja, október 12-ére tervezik a négy hosszú villamos forgalomba adását, a többiét pedig novemberre. Csakhogy Vitézy Dávid, a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója egy friss állapotjelentésre hivatkozva cáfolta a Budapesti Közlekedési Központ indoklását. Ebből a dokumentumból ugyanis az derül ki, hogy semmilyen műszaki akadály nem állt fenn. Vitézy szerint érthetetlen, ami történik, ráadásul a késlekedés az uniós források felhasználását is veszélyezteti. A BKK szerint a finanszírozást biztosító támogatási szerződés 2021. június 29-éig hatályos, eddig az időpontig pedig reálisan számolhatunk a teljes uniós finanszírozás felhasználhatóságával.
Kellemetlen szimbolikus ügyek
Nem csupán a villamosokkal csúszik a főváros: az eltelt év legtöbbet vitatott fővárosi ügye kétségkívül a Széchenyi lánchíd felújítása volt. Bár Tarlós István kész tervekkel és érvényes közbeszerzéssel adta át utódjának a fővárost, Karácsonynak és csapatának kilenc hónap is kevés volt ahhoz, hogy szabályos tartalmú közbeszerzést írjon ki. A városvezetés eredménytelennek nyilvánította a régi közbeszerzést, az újat pedig – bár az gyakorlatilag „kilencvenkilenc százalékban” megegyezik a Tarlós által kiírttal, mint azt Karácsony is elismerte – csak július végére sikerült összehoznia. A történet ezzel még messze nem ért véget, ugyanis az új tendert jogellenességére hivatkozva visszadobta a Közbeszerzési Hatóság, mivel a főváros mint ajánlatkérő nem tartotta be a referencia-időszakra vonatkozó előírást. A jogszabályban rögzített nyolcéves referencia-időszakot Budapest első embere tíz évre szerette volna kitolni, amit azzal indokolt, hogy a tíz évbe beleesne a Margit híd felújítása is. Ebből és Karácsony későbbi, mészároslőrincezős ATV-beli megnyilvánulásából – „van a Mészáros Lőrinc, a Mészáros Lőrinc és Társa és a Mészáros Lőrinc és Fia” – arra következtethetünk, hogy a városvezetés olyan közbeszerzést szeretett volna kiírni, amelyen a nagyvállalkozó társaságai kevesebb eséllyel tudnának nyerni. Végül a választás után tíz hónappal látott napvilágot a tender, amelyen négy cég jelent meg ajánlattevőként, pont ugyanazok, mint korábban. A híd felújítási munkálatai a legjobb esetben is csak márciusban kezdődhetnek el.
A járványkezelésben sem áll a helyzet magaslatán a városvezetés. A pandémia legnagyobb botránya a fővárosi fenntartású Pesti úti idősotthon körül robbant ki: az intézmény 55 lakója életét vesztette, további 312 lakó, illetve 26 dolgozó koronavírus-fertőzését igazolták. „Hála istennek, azt látjuk, hogy kevesebben használják a közösségi közlekedést” – mondta Karácsony Gergely március közepén, majd elrendelte a járatritkítást, így a BKK szombati menetrendre állt át. A következmény az lett, hogy a reggeli és délutáni csúcsidőszakban a kevesebb járatra összezsúfolódó utasoknak esélyük sem volt a távolságtartásra. Ráadásul nyolc nap kellett ahhoz, hogy egyes viszonylatokon sűrítsék a járatszámot.
Kifogások, panaszok
Egyre többet hallani az ellenzéki narratívát, miszerint a kormány kivérezteti az önkormányzatokat. Ez kiváló kifogás lehet az ellenzék gyenge teljesítményt nyújtó új polgármestereinek. Karácsony Gergely is rendszeresen erről beszél, sőt a múlt héten bejelentette, hogy a főváros 30 milliárd forintos megszorításra, új, vállalkozásokat terhelő adó kivetésére, a fejlesztések és a béremelés leállítására készül. Nézzük, milyen helyzetben van a főváros valójában.
Az utóbbi évtizedben végrehajtott önkormányzati adósságkonszolidáció legnagyobb nyertese Budapest, hiszen esetében lakosságarányosan jóval nagyobb – 2011 és 2015 között összesen 375,6 milliárd forintnyi – tartozást vállalt át az állam, mint bármely más önkormányzattól. Országosan összesen 1421 milliárd forintnyi adósságkonszolidációban részesültek az önkormányzatok. Tíz év alatt a gazdaság teljesítményének köszönhetően 300 milliárd forintos többletbevétel keletkezett iparűzési adóból Budapesten. 2010-ben ez az adóbevétel 85 milliárd forint volt, 2019-ben pedig 164 milliárd, vagyis majdnem a duplájára emelkedett.
A főváros gazdasági ereje tíz év alatt a másfélszeresére nőtt. Ez azért fontos, mert az iparűzési adó az önkormányzatok elsődleges bevétele, így nekik érdekük a gazdasági növekedés és a gazdasági teljesítmény ösztönzése. Vagyis amit a főváros tesz, hogy megszorít, ráadásul pont az iparűzési adót fizető vállalkozásokat, ellentétes Budapest hosszú távú pénzügyi érdekeivel.
A fővárosnak természetesen kötelezettségei is vannak, ilyen az önkormányzatok terheinek igazságos elosztását 2017 óta segítő szolidaritási hozzájárulás – a baloldal ezt nevezi Budapest-adónak vagy kormányzati sarcnak. A hozzájárulást a 135 jómódúnak számító település egységes képlet alapján fizeti, ám a főváros a kedvező helyzete ellenére az első évben mentesült alóla. Ennek a többi önkormányzattal szemben igencsak indokolatlan kedvezménynek a fokozatos kivezetéséről már Tarlós István főpolgármestersége idején döntés született, így 2018-tól négy lépcsőben felszámolják. Ez azt jelenti, hogy Budapestnek 2020-ban 21 milliárd, 2021-ben pedig 36 milliárd forintot kell szolidaritási hozzájárulásként befizetnie. A költségvetésbe utalandó összeg az önkormányzatoknál marad, a gyenge adóerő-képességű települések fogják megkapni.
A szolidaritási hozzájárulás emelését azonban ellensúlyozza, hogy ezzel párhuzamosan jövőre 857,8 milliárd forint költségvetési támogatást kapnak majd az önkormányzatok. Az idei büdzsében ez a tétel 735,8 milliárd forint, vagyis 122 milliárd forinttal, 16,6 százalékkal több pénz jut nekik. Emlékeztetőül: a Bajnai Gordon vezette válságkezelés idején 120 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól. Az igazsághoz tartozik, hogy jövőre a gépjárműadó-bevétel már nem az önkormányzatokat, hanem teljes egészében az államot gazdagítja, ami 35 milliárd forintos bevételkiesést jelent, de ha ezt levonjuk a 122 milliárdból, a helyhatóságok még mindig 87 milliárdos pluszban vannak.
A főváros is jól jár, ugyanis több működési támogatásban részesül 2021-ben, mint idén. 2020-ban 86,4 milliárd forintnyi központi költségvetési támogatást kapott működési célokra (Fővárosi Önkormányzat: 22,8 milliárd forint, kerületek: 63,6 milliárd forint), 2021-ben 116,2 milliárd forinthoz (Fővárosi Önkormányzat: 29,8 milliárd forint, kerületek: 86,4 milliárd forint) jut. Ez azt jelenti, hogy Budapest jövőre az idei támogatási összeghez képest 29,8 milliárd forinttal kap többet a központi költségvetésből.
Tarlós István főpolgármestersége alatt 2093 milliárd forint értékben valósított meg budapesti építési és zöldfelületfejlesztési beruházásokat az állam és az önkormányzat. Felépült a Puskás Aréna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus, a Duna Aréna, a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza, a Sorsok Háza, az Országház Látogatóközpontja, a Millenáris második része és számos egyéb beruházás. Megújult a Kossuth tér, a Széll Kálmán tér, az Országház, a Mátyás-templom, a Várkert Bazár, a Pesti és a Budai Vigadó, a Szépművészeti Múzeum, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A budapesti közösségi közlekedésre a kormány 1200 milliárd forintot fordított. Jelenleg 4231 milliárd forintnyi, az előző városvezetés által elindított fejlesztés van folyamatban.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A tiszás fiatal ledöbbent. És mivel azt tapasztalta, hogy a valóság nem olyan, mint szeretné, nem elgondolkozott, hanem elkezdte a valóságot megváltoztatni.
Kemény fába vágták a fejszéjüket.
Készülnek a nagy napra!
JD Vance Budapestet is lenyűgözőnek tartja.
Az amerikai alelnök már korábban is méltatta a magyar kormányt, és most is támogatásáról biztosítja Orbán Viktort.
Napvilágot látott a kormányfő friss programterve a kampányfinisben.
A Patrióta birtokába került egy videó, amelyen Magyar Péter arról beszél, hogy „geci nagy háborúra lesz”.
