Mi a cool ma?

Először is, a cikkem címe maga a borzalom. Csakhogy az újak (modernek) azt hiszik, ha angol szavakat kevernek a mondandójukba, akkor máris hitelesebb az, amit mondani akarnak. Hogy akarnak-e bármit is közölni, abban nem vagyok biztos. De beszélni muszáj, a véleményt pedig a tudásba kell csomagolni. Ez önmagában nagyon cool!

Ma cool az, ha valaki a jövőt akarja megfejteni. Erre nagy a szükség, hiszen jobb lenne „a hosszú távon mindannyian halottak vagyunk” bölcsesség előtt még „dobni” egyet a történelmen. Minek is? A haladásért meg hasonló elvont fogalmakért. Mi lenne, ha az életet megélnénk, nem hedonista, nem védekező-sopánkodó, hanem bölcseleti értelemben? A keresztény vallás – mint minden bevett vallás – is erre buzdít, mindig a ma élő embernek akar életvezetési és életfelfogásbeli irányt és segítséget adni. De nemcsak a vallás, hanem az emberi racionalitás – a filozófia legjava – is azt súgja: vedd komolyan az általad fölfogható világot, hallgasd meg kortársaid tapasztalatait, de élj mindig úgy, ahogy elődeid tanácsai ezt rád hagyták. Sok régóta fennálló mai közösség fennmaradásának ez a titka.

Nem cool nem relativistának lenni. Most viszont a demokratikus vircsaft legnagyobb vívmánya a politikai relativizmus: mindenkinek lehetősége van megváltozni, ahányszor csak akar. Persze az ördög átveszi Isten helyét. Itt tart a mai européer progresszív! Mindenki jó, aki azt mondja, hogy ő megtért: már nem vagyok náci, már nem vagyok kommunista, már nem vagyok jobbikos, már nem vagyok – senki. De ezt ünnepelni kell. A modern európai kultúra eljutott a teljes posványig. Ez addig elmegy, amíg a Természet nem elégeli meg az emberi arroganciát (ógörögül: hübrisz), s visszautal a kiindulópontra.