Nyüzsögtek a Munkács–Ungvár-tengelyen a szovjetek a tankjaikkal és a besúgóikkal, és még friss volt a málenkij robot emléke is. Néhány kárpátaljai magyar diák, köztük a kilencedikes Milován Sándor mégis úgy érezte: tenni kell valamit. Íme a nagyszőlősi hős srácok története.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
A szovjet vasmarok az 1956-os magyar forradalom idején erősebben szorította Kárpátalját, mint valaha.
A téma kutatója, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense, Váradi Natália lapunknak elmondja: a térség 1944 ősze óta szovjet megszállás alatt volt, eleinte tömegével hurcolták háromnaposnak hazudott málenkij robotra a férfiakat, megközelítőleg harmincezer magyart, németet – sokan nem is tértek haza. Aztán jött az erőszakos kolhozosítás, a lakosság teljes kifosztása és a magyarok nemzetiségi alapú diszkriminálása. Évekig nem működhetett magyar középiskola, a magyar újságokat betiltották, mindennapos volt a lakosság zaklatása, a református egyházat pedig kegyetlenül üldözték.
Csak a gyerekekben maradt bátorság
Sztálin halála és különösen 1955 után érezni lehetett némi enyhülést, újranyitottak pár magyar középiskolát, néhány magyarországi lapra elő lehetett fizetni, és foszlányosan, de a Szabad Európa és az Amerika Hangja rádió adása is fogható volt. A lakosság izgatottan követte az 1956 októberében kibontakozó magyarországi eseményeket, hiába igyekezett a helyi sajtó nagy erőkkel befeketíteni.
„A kárpátaljai magyarok sejtették, hogy valami forr odaát, titokban reménykedtek, de maguk sem tudták, hogy miben” – meséli lapunknak a nagyszőlősi Milován Sándor. Ő ekkor árgus szemekkel figyelte a városon naphosszat keresztüldübörgő szovjet tankok oszlopát. A magyar nyelvű rádió egyre ritkábban sugárzott híreket. Gyanús volt, hogy amikor bejelentették a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, az áthaladt tankok közül egy sem indult visszafelé. „Az orosz és ukrán lakosok eszelősen hajtogatták: csak ne legyen háború, csak ne legyen harc! Egy percig nem hitték, hogy Magyarország kiszabadulhat a szovjet ölelésből” – írja le a helyzetet Milován. Megvolt bennük az érzés, hogy tenni kéne valamit, de a felnőttekből kiölte a merszet
az évtizedes sanyargatás. „Csak bennünk, gyerekekben támadt fel a magyarságtudat.”
Milován Sándor öt hónapot töltött az ungvári börtönben”
Bármennyire tartott is a szovjet vezetés a magyarországihoz hasonló megmozdulásoktól, ilyesmire nem került sor. A határt erősen őrizték, a besúgóhálózat mindenről jelentett, még az iskolai tanórákon is ott voltak a KGB megbízottjai – sorolja Váradi. Hűséges csatlósként helyi magyar kommunisták is szolgáltattak információt, mások tolmácsként követték a szovjet csapatokat Magyarországra, rendszerint nem önszántukból.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Utoljára 10 éve volt ilyen alacsony a kisbabák száma.
Nekem ugyan mindegy, hogy a balos-libsi média és elemzővilág segítségével miként nyírják ki az állítólagos balos és libsi ellenzéket.
