Megújuló energiák forradalma? A világgazdaság mai kitettsége a szénnek, a kőolajnak és a földgáznak megegyezik a harminc évvel ezelőtti aránnyal. A fosszilis erőforrásokat még évtizedekig nem tudjuk kiváltani – vállalja be a népszerűtlenséget Daniel Yergin.
Daniel Yergin ősz halántékú energiaguru, a hidegháború utáni világpolitika egyik legtöbbet idézett elemzője az Egyesült Államokban. A Pulitzer-díjas szerző örökös témája a kőolaj történelemformáló ereje – akad kötete, amiből még népszerű tévésorozat is készült.
Mi lesz Yergin szerint a fekete arany szerepe a 2020-as években és az után? The New Map (az új térkép) – hangzik szerzőnk 2020-as könyvének címe, amivel megkísérel rendet vágni a fosszilis energiahordozók életünkre gyakorolt befolyása körül. Yergin kiindulópontja, hogy az Egyesült Államokban felfutó repesztéses kőolaj-kitermelés (fracking), Peking határtalan ambíciói a Dél-kínai-tenger kitermelési és szállítmányozási potenciáljának lefoglalására, valamint a putyini Oroszország manőverei együtt
irrelevánssá teszik az OPEC-et, a nemzetközi energiapiac korábban meghatározó szereplőjét. Az új energiavilág tagoltabb, és egyetlen szereplő által sem irányítható – másrészt sokkalta rugalmasabb is a réginél.
Ebben kevés az újdonság – de akkor miért kárhoztatja a Nyugat baloldali-liberális véleménygócainak csaknem mindegyike (így a The Washington Post, a The Economist és a Financial Times) egybehangzóan Yergin kötetét? Azért, amit szerzőnk a kőolaj jövőjéről ír. Szerinte ugyanis a világgazdaság újraszervezése a megújuló energiaforrásokra épített alapokon vágyálom, és belátható időn belül nem fog bekövetkezni.
Átállás (energy transition) helyett egyelőre a kiegészítés (energy addition) a reális, hiszen a nap- és a szélenergia terjedése mellett a fosszilisenergia-felhasználás is dinamikusan növekszik.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Ez valószínűleg válaszcsapás lehetett arra, hogy az ukrán erők támadást intéztek az oroszországi szaratovi kőolaj-finomító ellen.
Az éjszaka folyamán több épületet is megrongáltak az ukrán hadsereg drónjai.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Veszélyben forog a tűzszünet.
