Megújuló energiák forradalma? A világgazdaság mai kitettsége a szénnek, a kőolajnak és a földgáznak megegyezik a harminc évvel ezelőtti aránnyal. A fosszilis erőforrásokat még évtizedekig nem tudjuk kiváltani – vállalja be a népszerűtlenséget Daniel Yergin.
Daniel Yergin ősz halántékú energiaguru, a hidegháború utáni világpolitika egyik legtöbbet idézett elemzője az Egyesült Államokban. A Pulitzer-díjas szerző örökös témája a kőolaj történelemformáló ereje – akad kötete, amiből még népszerű tévésorozat is készült.
Mi lesz Yergin szerint a fekete arany szerepe a 2020-as években és az után? The New Map (az új térkép) – hangzik szerzőnk 2020-as könyvének címe, amivel megkísérel rendet vágni a fosszilis energiahordozók életünkre gyakorolt befolyása körül. Yergin kiindulópontja, hogy az Egyesült Államokban felfutó repesztéses kőolaj-kitermelés (fracking), Peking határtalan ambíciói a Dél-kínai-tenger kitermelési és szállítmányozási potenciáljának lefoglalására, valamint a putyini Oroszország manőverei együtt
irrelevánssá teszik az OPEC-et, a nemzetközi energiapiac korábban meghatározó szereplőjét. Az új energiavilág tagoltabb, és egyetlen szereplő által sem irányítható – másrészt sokkalta rugalmasabb is a réginél.
Ebben kevés az újdonság – de akkor miért kárhoztatja a Nyugat baloldali-liberális véleménygócainak csaknem mindegyike (így a The Washington Post, a The Economist és a Financial Times) egybehangzóan Yergin kötetét? Azért, amit szerzőnk a kőolaj jövőjéről ír. Szerinte ugyanis a világgazdaság újraszervezése a megújuló energiaforrásokra épített alapokon vágyálom, és belátható időn belül nem fog bekövetkezni.
Átállás (energy transition) helyett egyelőre a kiegészítés (energy addition) a reális, hiszen a nap- és a szélenergia terjedése mellett a fosszilisenergia-felhasználás is dinamikusan növekszik.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
„Nagyon elegem van” – írta közösségi oldalán a publicista.
Ilyen egy baloldali messiás.
