Mit hoz az ellenzéki összefogás premiere?

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Különös jelentőséggel bír az október 11-ei időközi ország­gyűlési választás, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 
6. számú választókerületben Koncz Ferenc fideszes képviselő váratlan halála miatt kellett kiírni. Ezen a mandátumon múlik a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többsége, és a voksolás a 2022-es ellenzéki együttműködés egyik főpróbája is lehet. Győzelme esetén a kormánnyal szemben álló erők egyfelől elmondhatják, hogy lebontották a kétharmadot, másrészt a parlamenti ciklus vége előtt másfél évvel nagy lendületet kaphatnak a közelgő kampányhoz is. Egy újabb vereség ellenben visszavetheti őket, és feszültséget eredményezhet az összefogásban.

Mindenki a jobbikost jelöli, kivéve a Jobbikot

Azzal, hogy az utóbbi években a Jobbik részt vesz a baloldali és liberális pártok együttműködésében, a magyarországi politikai tér végleg kétosztatúvá vált. Az ellenzék a 2010 óta elszenvedett sorozatos vereségek hatására felismerte: kizárólag összefogással, közös jelöltek indításával van esélye a kormánypárttal szemben. A 2019-es önkormányzati választáson ez a stratégia viszonylagos sikert eredményezett, hiszen az ellenzék pártjai számos fontos pozíciót megszereztek Budapesten és több vidéki nagyvárosban. Idén augusztusban pedig megszületett az elvi döntés, hogy az egyelőre a DK-t, a Momentumot, az MSZP–Párbeszéd szövetséget, az LMP-t és a Jobbikot magában foglaló ellenzéki összefogás 2022-ben közös egyéni jelölteket fog állítani, és már az őszi szerencsi időközin is ilyen formában indul.

Választásuk Bíró László mezőgazdasági vállalkozóra, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei regionális igazgatójára esett. Bíró 2010 óta a megyei közgyűlés tagja, a 2018-as parlamenti választáson 32 százalékos eredményével második lett a Jobbik színeiben. Először úgy tűnt, jelölőszervezetként idén is kizárólag a saját pártjának a logója jelenik majd meg a neve mellett, azonban hiba csúszott a tervekbe. A Fidesz a választási bizottságnál megtámadta a nyilvántartásba vételt, és a Nemzeti Választási Bizottság helyt is adott a fellebbezésnek.

Az történt ugyanis, hogy a Jobbik január 25-ei tisztújító kongresszusán, amikor Jakab Péter átvette a párt vezetését, szinte a teljes elnökséget lecserélték. A személyi változásokat sokáig nem jegyeztették be a bírósági nyilvántartásba, és amíg ez nem történik meg, addig a törvény szerint a párt nevében senki nem tehet jognyilatkozatot, vagyis hivatalosan jelölőszervezetként sem jelenhet meg egy választáson. Jakab Péter és az ellenzéki pártok diktatúrát kiáltottak, mondván: a Fidesz ellenzék nélküli választást akar. Bíró ettől még természetesen elindulhatott a választáson akár függetlenként, akár más pártok jelöltjeként, mindössze le kellett adnia a szükséges mennyiségű ajánlószelvényt, a jogvita kizárólag a Jobbikot mint jelölőszervezetet érintette. A párt jogorvoslatért fordult a Kúriához, de kérését elutasították. A jelölési határidő szeptember 4-én lejárt, így Bíró Lászlót pártja nem indíthatta. Előállt tehát az ellenzéki abszurd: a voksoláson mindenki a jobbikost jelöli, kivéve a Jobbikot, amely nem szerepel a jelölőszervezetek között.