A Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása körüli botrány fontos alkotmányos kérdéseket is napvilágra hozott, még ha bizton állíthatjuk is, hogy az egyetem körüli vitákban nem a jogi kérdések a leghangsúlyosabbak. A hallgatók nyilvános tiltakozása és önszerveződése olyan közéleti esemény, amelynek követeléseivel érzelmi alapon könnyen lehet azonosulni, de a felszín alatti kérdések valójában nehezen ítélhetők meg.
Magyarországon – és más hasonló méretű országokban – az állam a művészetek és a kultúra legfőbb mecénása, lényegében maga tartja fenn és el a fontos kulturális intézményeket, köztük az egyetemeket is. Az állam forrásai nélkül a színházak, múzeumok, kiállítóhelyek, könyvkiadók bezárnának, az írók, színészek, képzőművészek, egyetemi oktatók pedig éhkoppra jutnának. Jó okaink vannak arra, hogy ezt a kulturális és tudományos intézményrendszert közpénzből finanszírozzuk.
Az állam és az általa fenntartott intézményrendszer viszonya Janus-arcú. A felsőoktatás esetében az állam megrendelői szerepben van, engedélyezi a képzések elindítását, és meghatározza a követelményrendszerüket, másfelől az alaptörvény értelmében biztosítja az egyetemi oktatók tudományszabadságát és a hallgatók tanuláshoz való jogát. Egyszerre szuverén döntéshozó és önmérsékletre kötelezett. Meghatározza, hogy mely intézmény milyen képzést milyen feltételek mellett folytathat, de nem írhatja elő az oktatónak, hogy mit mondhat a diákoknak a tanteremben. Ez a viszony fogalmilag nézve a másik irányból is ellentmondásos: az oktató az állam alkalmazásában áll, tevékenysége részletesen szabályozva van, de szellemi-tudományos önállóságával élhet, sőt élnie is kell. Kormányzat, illetve egyetemi oktató legyen a talpán, aki ebben a bonyolult viszonyrendszerben nem hoz olykor a másik fél érdekeit sértő vagy veszélyeztető lépéseket.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
A mintegy 17 hektáros terület, amelyen Goebbels egy vidéki kúriát emeltetett magának, 2000 óta elhagyatottan áll és amortizálódik.
Sérülésre sérülés, most műteni is kell Fiola Attilát. A 2016-os Eb-n az első meccsen kidőlt a sorból, 2021-ben gólt szerzett, most tévén nézheti a meccseket.
