A globalizáció velünk marad, a nemzetközi koordinációnak azonban továbbra sem ismerjük hatékony formáját. A közösségek önrendelkezésénél a globalista agytröszt, Jeffrey Sachs sem tud jobbat ajánlani.
Jeffrey Sachs a Columbia Egyetem professzora, a lengyel Szolidaritás mozgalom egykori főtanácsadója, a világ egyik legbefolyásosabb fejlesztéspolitikai mogulja és az ENSZ millenniumi fejlesztési célkitűzéseinek egyik megalkotója. Nem tartozik a bolygó legmerészebb gondolkodói közé – cserébe módszeres és jól strukturált megközelítést kínál a világgazdasági összefüggések megértéséhez. Nyár elején megjelent könyve a globalizáció fogalomkörét övező káoszban tesz rendet.
Sachs szerint „az emberiség mindig globalizáltan létezett”, elsősorban a határokat nem ismerő földrajz és éghajlat, másrészt a törzsek és országok között terjedő technológiák okán, s nem utolsósorban az ötletek és intézmények mintázatszerű felbukkanása miatt. Szerzőnk a globalizáció hét szakaszát különbözteti meg az állattartás korai formáinak kialakulásától a hatékony mezőgazdaság megszületésén és az óceánok meghódításán keresztül az ipari s végül a digitális civilizációig. Minden korszakot annak egy-egy meghatározó momentumával azonosít: a lovak háziasítása például egyszerre kölcsönzött sebességet, szívósságot, erőt és intelligenciát a gazdaság összes területén.
Sachs tőrőlmetszett globalista, de javára szóljon, hogy elismeri a nemzetköziesedés rákfenéit a járványok terjedésétől a pénzügyi válságoknak való kollektív kitettségig. Összességében úgy látja, hogy a globalizáció történetének mind a hét nagy korszakában pozitív volt a mérleg, mert több embernek vált lehetővé a tanulás, valamint a politikai és gazdasági életben való tevékeny részvétel. A koronavírus kapcsán a hazai közbeszédben is megjelentek a globalizmus végét hirdető vágyképek.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
A balliberális politikus szerint dolgozniuk kellene.
