Dilemma a baloldalon

Megállapodtak egymással a baloldali ellenzéki pártok abban, hogy közös jelölteket állítanak az egyéni választókerületekben a következő – várhatóan 2022-es – parlamenti választáson. Ilyen széles körű, pártokon átívelő megoldásra korábban országgyűlési voksoláson nem volt példa. Azonban továbbra sem sikerült eldönteni, hogy hány listán induljon a hat párt, vagyis a DK, az MSZP, a Momentum, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, illetve esetleges szövetségeseik (Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma vagy a Magyar Liberális Párt).

Most talán nem is ez a legégetőbb probléma a baloldal számára. Sokkal inkább az, hogy a DK és a Momentum között több pengeváltás is történt az utóbbi hetekben. Ismeretes a gödi eset, majd az üzengetés egymásnak Gyurcsány Ferenc jövőbeli szerepéről. Gödön ráadásul a közös kormányzás sikerességének korlátai mutatkozhattak meg, noha tény az is, hogy egyetlen esetből messzemenő következtetéseket kár lenne levonni. A fejleményeket persze mindenképpen érdemes figyelni, hiszen mind a Momentum, mind a DK országos vezetése belefolyt a helyi ügyekbe, előbbi láthatóan próbálja megkülönböztetni magát Gyurcsány pártjától.

Fejtörést okozhat a listák számáról szóló megállapodás is a pártoknak. Egyértelmű, hogy kénytelenek lesznek közös listá(ka)t állítani – amelyekre magasabb küszöb vonatkozik –, hiszen szabály szerint legfeljebb három pártlistánál lehetséges a koordinált egyéni választókerületi indulás.

Lényegében három megoldás közül választhat a baloldal. Először is mindenki indulhat közös listán, ebben az esetben nem kell félni az elveszett listás szavazatoktól. E koncepciónak azonban hátránya is lehet, például a teljes ellenzéket könnyedén össze lehet majd mosni Gyurcsány Ferenccel. Vélhetőleg ez a koordinált egyéni választókerületi indulás miatt egyébként is megtörténik, sokat tehát nem biztos, hogy kockáztat vele a baloldali ellenzék.