Évtizedes pereskedéssel jutott el odáig a marosvécsi Kemény család, hogy visszanyerjen egy erdőbirtokot. Nagy Kemény Gézával beszélgettünk családról, becsületről, kitartásról, a névvel járó kötelességről és a román állam végeláthatatlan játszmázásairól.
Sólyom István írása a Mandiner hetilapban.
Rendezett, takaros udvar, ezer színben pompázó virágoskert, élettől duzzadó környezet. Merőben szokatlan miliő egy erdélyi kastély esetében. A látogatás apropója egy hosszadalmas procedúra után végérvényesen lezárt és megnyert restitúciós per, amelyben közel hatvan hektár erdőt kapott vissza a marosvécsi Kemény család. Arra vagyok kíváncsi, mivel sikerült úgy érvelni, hogy a hasonló ügyekben az utóbbi években pardont nem ismerő román bíróság ezúttal az örökösök javára döntött.
A kastély belső udvarán kialakított szabadtéri ebédlőhelyiségben foglalunk helyet, a jászvásári látogatók érkezéséig csak a miénk a tér. „Háromezer hektárt kellene még visszakapnunk, amelyet több mint tíz éve végérvényesen a javunkra ítélt a bíróság, de azóta sem helyezték birtokba a területeket. Minden pert megnyertünk, ezeket támadta meg a Maros megyei prefektúra. Ennek az egyik perújítását nyertük most meg. Nem is az ötvenhét hektár erdőt sajnáltam volna, hanem azt, hogy a román állam bemocskolja nagyapám nevét” – magyarázza Nagy Kemény Géza, báró Kemény János író unokája, a kastély örököse és fenntartója.
A felperes háborús bűnökkel vádolta báró Kemény Jánost, ami az unoka szerint hatalmas öngólnak bizonyult. Az ő stratégiája egyszerű volt: minden fellelhető családi iratot, dokumentumot átolvasott, rendszerezett. „Nagy segítségemre volt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója és öcsém, Vécsi Nagy Zoltán, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ vezetője. Mindkét intézményben találtam hasznosnak bizonyuló feljegyzéseket. A PIM-ben bukkantam rá egy tisztogató bizottsági dokumentumra, egyfajta erkölcsi bizonyítványra. Ebből derült ki, hogy nagyapám semmilyen, visszamenőleg államellenesnek nyilvánítható cselekményt nem követett el. Baloldali gondolkodású ember volt, »vörös báró«, de a bekapott gyomrosoktól megváltozott a szemlélete” – mondja.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
