Megnyílt a Káli Cool.
Akkor most igyunk meg valahol egy jó kávét! – támadott le a gondolat, miközben a strandbüfék délután már határozottan fáradó sütőolajszaga visszaűzött bennünket az autóba. Ha létezik purgatórium, akkor ott nyilvánvalóan a balatoni strandbüfék kimeríthetetlen használtolaj-készletével táplálják a tüzeket. Mondjuk sokat nem lamentáltam a dolgon, mert beugrott, hogy Salföldre menet útba ejthetnénk Káptalantótit, ahová az előző héten érkezett invitálás egy régóta tervezett műintézet, a Káli Cool – közért, bár és galéria – megnyitójára. Most pedig itt volt az alkalom abszolválni a meghívást, és csekkolni, hogy milyen náluk a kávé, ha már a múltkori megnyitóra pont nem értünk oda.
A legegyszerűbb út a kertek alatt Szigligetről Badacsonytördemic ántivilágból itt maradt, tisztességesen rázó macskaköves főutcáján át vezetett, hogy jobbról a Badacsony, balról némileg távolabb a Szent György-hegy látványa legyen a kísérőnk. Ám ott volt még Nemesgulács és a Gulács kúpszerű bazalttömbje, majd a cukorsüveg formájú Tóti-hegy közeli és a Csobánc távolabbi látványa. Ahogy beértünk Káptalantótiba, a reaktivált Közért és Csemege feliratok retrográd logotípiái az egykori kocsma és szövetkezeti bolt homlokzatán, valamint a kékre festett ablakkeretek és ajtók egyaránt megállásra késztettek a faluközpont közvetlen közelében – helyben voltunk. Azért azt már kintről érzékeltük, hogy a Káli Cool célközönsége elsősorban a környéken nyaraló városi értelmiségiekből áll, akik a nap vége felé nemcsak megállapodnának egy-két órára a kézműves sörök és a Balaton-felvidéki borok laza társaságában, de akár még műalkotást is vásárolnának.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Ebből nincs olyan, hogy progresszív, hacsak nem számít annak az, hogyan húzzák meg a kést finoman és ügyesen a torkunkon.
