Fiatalon csodagyereknek tartották, felnőttként „Magyarország utazó nagykövete” lett, nevét ma is ismerik szerte a világon: huszonöt éve hunyt el Fischer Annie.
Csodagyerek, legenda, a zongora nagyasszonya, a karmesterek rémálma, korszakos zseni és zongorista, karriert és gyermeknevelést összeegyeztethetetlennek látó láncdohányos asszony, akiért a szomszéd gyerekei voltak oda. Fischer Annie huszonöt éve hunyt el, de a fergeteges tehetségén túlmutató, őszinte, emberi nő képe ma is él.
Magyarország talán leghíresebb női zongoristája 1914. július 5-én született Budapesten, első nyilvános koncertjét nyolcévesen adta, tízesztendősen már a Zeneakadémia előkészítő osztályában tanult, rá öt évre pedig gyakorta fellépett itthon és külföldön egyaránt. Csodagyereknek tartották, ám az igazi áttörést az 1933-as Liszt Ferenc nemzetközi zongoraverseny első díja hozta el számára. Ekkortól gyakori vendége volt külföldi koncerttermeknek, hosszú évtizedekre „Magyarország utazó nagykövetévé” vált. Egy ilyen utazása során került közeli kapcsolatba Tóth Aladár zenekritikussal, aki Annie-t az édesanyja kérésére kísérte el egy olaszországi munkaútra, hogy megóvja a déli férfiak közeledésétől. Az út olyannyira jól sikerült, hogy Tóth el is vette a nála tizenhat évvel fiatalabb Fischert, és élete végéig szeretetteljes házasságban, „szimbiotikus kapcsolatban” élt vele, a szakmai fejlődésben is segítették egymást.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
„Volt valaha Magyarországon újságírás, – én még emlékszem rá – amit maguk művelnek, az nem az” – jelentette ki a házelnök Fábián Tamásnak, a portál munkatársának.
Ezt nem mindenki fogja annyiban hagyni.
Az amerikai kongresszus már figyelmeztetett arra, hogy az EU vezetése újra el akarja tüntetni a neki nem tetsző nézőpontokat a közösségi médiából.
Elhallgattatnák a vidéket – több százezres közösségeket vágtak le egy gombnyomással.
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
És ez csak a jéghegy csúcsa, ha a tiszás EP-képviselő anyagi javairól van szó.
Nehezen magyarázható, hogy miért hazánkon keresztül haladtak a pénzszállítók, ha valóban az ukrán főváros volt az úti céljuk.
Egy új mérőeszköz a várospolitikai vitákhoz.
