Mik lehetnek a fenntartható erdőgazdálkodás új útjai? A Pilis-kísérlet segítségével erre keresnek választ hazai erdészek és kutatók.
Szoucsek Ádám írása a Mandiner hetilapban.
A hat évvel ezelőtt indult Pilis-kísérlet kutatási program a gyakorlatban is hasznosítható megfigyelésekkel igyekszik segíteni az erdők kapcsán felmerülő összetett gazdasági, közjóléti és természetvédelmi igények kielégítését az erdők stabilitásának, ellenálló képességének megőrzésével.
Hazánkban jelenleg az erdőterületek csekély hányadán zajlik folyamatos erdőborítást fenntartó gazdálkodás, de aránya a magánerdőkben és az üzemi léptékben dolgozó erdőgazdasági részvénytársaságoknál egyaránt növekszik. Az Ökológiai Kutatóközpont vezetésével működő terepi kísérletek Pilisszentkereszt mellett, a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel és más partnerintézetekkel szoros együttműködésben zajlanak. A projektben több különféle erdőkezelési beavatkozás erdei környezetre és élővilágra gyakorolt hatásának vizsgálatát végzik. Egy kísérlet a vágásos gazdálkodás és a lékvágás hatásait hasonlítja össze, egy második pedig azt a méretű és alakú léket keresi, amely a biológiai sokféleség és az erdő felújulása szempontjából is a legkedvezőbb lehet. Hogy minél teljesebb legyen a kép, számos különböző élőlénycsoport (lágyszárúak, fás szárú újulat, mohák, futóbogarak, pókok, legyek, televényférgek) és ökoszisztéma-funkció (lebontás, hernyópredáció) megfigyelése is bekerült a célok közé. A kísérleteket hosszú távra tervezték, de már néhány év után is szolgálnak olyan új eredményekkel, amelyek hozzájárulnak a gazdálkodás alatt álló erdők természetközelibbé tételéhez.
A kísérletekben részt vevő Tinya Flóra biológus kutató kiemeli: ha megfigyeljük a vágásosan kezelt és a természetes erdőket, láthatjuk, hogy a legfontosabb különbség a bolygatás térléptékében van. A természetes erdők felújulása rendszerint finom léptékű lékdinamika mentén zajlik: egy-egy fa elöregszik vagy megbetegszik, kidől, és a helyén keletkező kis lékben felcseperedik az újulat. Az idők során újabb és újabb lékek nyílnak, s körülöttük folyamatosan jelen van a zárt erdő is. A lékdinamika néhány száz négyzetméteres léptékéhez viszonyítva a vágásos gazdálkodás során jóval nagyobb, többhektárnyi területen zajlik a fakitermelés.
„A lékekben spontán módon megindul a természetes újulat növekedése”
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!
A szakértők egy hárompárti parlament felállásával számolnak.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
A kormány családokat és gazdaságot is védő intézkedésével a lakosság kétharmada ért egyet.
A Klímapolitikai Intézet szerint az alkalmazkodás lehetőségei már ma is ismertek.
Horváth Nándor tölti majd be a jövőben a parlamenti képviselőcsoport sajtófőnöki pozícióját.
