Demokráciadeficit balról

Először az idősek szavazati joga ellen kelt ki Kádár Barnabás, a Momentum egyik alapítója, aztán Gulyás Balázs értekezett arról, hogy úgymond tanulatlan, vidéki, idős emberek képezik a Fidesz táborát. Általános vélekedés a baloldalon, hogy a jobboldali populisták megnyerték az „idősebb, szegényebb, vidéki és alacsonyabb iskolázottságú szavazókat”. Ki nem mondva lényegében azt szeretnék, ha eme tábornak nem lenne szavazati joga. Vagy elfogyna.

Csakhogy ez valamiféle szavazati cenzust jelentene, amit történelmileg mindig is ellenzett a baloldal – kivéve, ha az arisztokraták és a papok szavazati jogáról volt szó, amit úgy vett el, hogy megpróbálta kiirtani ezeket a társadalmi rétegeket. A vagyoni vagy műveltségi cenzus felvetését pedig – legalábbis eddig – rendszerint hiszterizált hangnemben utasították el, mint a magasabb osztályok hatalmának bebetonozási kísérletét. A szavazatmegvonás tehát a mindenki egyenlőségét hirdető baloldalon nem „brandazonos”, hiszen arrafelé inkább a szavazati jog kiterjesztését szokták követelni. Na persze kivételt jelentenek a nagycsaládosok: az már nem fér bele, hogy esetleg a kiskorú gyermekek szavazati jogát a szülő gyakorolja.

Mivel tehát a szavazatot megvonni nem lehet, marad a sopánkodás, hogy ezek az emberek a populista jobboldalra szavaznak. Van ebben egy adag keserűség is, hiszen a „szegényeket”, illetve a munkásosztályt a baloldal mindig is a maga szavazórétegének tekintette, Magyarországon pedig az időseket is a táborában tudta. Most, hogy ezek a rétegek nem rájuk szavaznak, sértődött lesajnálás az osztályrészük. A „vidék” esetében azonban másról is szó van: a parasztok rendszerint erőszakkal lettek a „munkásparaszt” koalíciók részei, és mindig is felvilágosítandó vagy felszámolandó, reakciós réteget alkottak.