Különös helyen lakom, úgy hívják: Városmajor. Elég sokfelé laktam már Budapesten, olyasmit viszont még sehol nem tapasztaltam, mint itt, ebben a Széll Kálmán tér és a Kissvábhegy közti ficakban, azt tehát, hogy egy városrésznek, benne egy parkkal meg a környező néhány háztömbbel, saját mikroklímája van. Közelítsünk a tér felől: alig száz métert tettünk meg, a Krisztina körút végén sorakozó házak túlfelén már az Ignotus utca vidékies, zajmentes nyugalma fogad, zümmögő darazsak, padon sütkérező nyugdíjasok, zsizsegő murva – és ezt a nyugalmat a Városmajor utca fokozottabb forgalma sem töri meg. A szőlőültetvények és présházak idejéből visszamaradt, építkezésekkel és területrendezésekkel felülírhatatlan vidékiesség persze önmagában még nem lenne a Városmajor, ha nem egészítené ki, dúsítaná fel a modern urbánus polgári lét erőteljes jele, az Árkay-templom harangtoronyhasábja, a tetején négyszögek, harangok és kereszt már-már konstruktivista kompozíciójával.
A Városmajorban lakni annyit jelent, hogy valamiképpen cinkosok vagyunk ebben a városszociológiai szempontból tökéletesen rendellenes nyugalomban, s ez a cinkosság mintha nem csupán azokkal kötne össze, akik jelenleg a park körüli utcákban laknak, hanem azokkal is, akik évtizedekkel ezelőtt éltek itt.
A Maros utcában született Solti György, Városmajor utcai házában festette a Csellózó nőt Berény Róbert, nem messze tőle áll Barabás Miklós klasszicista villája, néhány méterrel odébb, a 48/B alatt pedig Mészöly Miklós és Polcz Alaine otthonát jelzi emléktábla. A mai és egykori lakosokon túl furcsán cinkosnak érezzük magunkat a Városmajor történelmével is, tudván azt, hogy nyugalma milyen baljós emlékekkel terhes. A Városmajor utcai rusnya főposta mellett ma parkoló; az annak helyén álló épületbe vették be magukat ’44-ben a nyilasok, annak pincéjében kínozták meg bestiális módon a foglyaikat. S a mostani sportpályák környékén mészárolták le a Maros utcai zsidó kórház és az Alma utcai zsidó szeretetotthon lakóit.
Kutatások bizonyítják, másképp dolgozza fel az agy a nyomtatott és a digitális szövegeket. Az utóbbi időben ismét felértékelődött az olvasás és főleg a könyvolvasás szerepe.
A szinkron hiánya okozza mentális problémáinkat, a túlevést vagy éppen baráti kapcsolataink megritkulását is – állítja új könyvében az evolúciós pszichológia magyar professzora.
Ki is ez a már megjelenésében is karakteres, titokzatos, az olvasót híresen hosszú mondataival megbabonázó szerző? Kísérletet teszünk a válaszadásra. Győrffy Ákos írása.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Ébredj velünk, vagy kezdd a heted egy kis laza csevegéssel! Hétfőn ismét érkezik a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hét első napján és csütörtökön 8:00-tól Gyürky Enikő és Szabó András Csuti ébreszt fel, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!