Európa, 2020

Póla Gergely álinterjúja a Mandiner hetilapban.

Milyen nyelvi közegben élnek?
Árpád: Abba – még – nem szólnak bele, ha a kenyeret vagy a vonatjegyet magyarul kérem, de van, ahol már azt is ellehetetlenítik. Olyan viszont már többször megesett, hogy egy orvos nem látta el a beteg, sérült embert, mert az az anyanyelvén szólalt meg. A magyar feliratok használata is sok helyen visszaszorul a szélsőséges szervezetek és személyek fellépése nyomán. Rengeteg ember anyakönyvébe más keresztnevet vagy más írásmódú vezetéknevet írnak be. 
Abdal: Itt egyre több felirat a saját nyelvemen szól hozzám, és néha boltban, jegypénztárban is tudom használni az anyanyelvemet. Noha vannak, akiket ez zavar, nem korlátozzák a nyelvhasználatunkat. Az itteni okmányaimon a rendes nevem szerepel.

A nemzeti szimbólumaikat használhatják?
Árpád: Csak diplomáciai és sporteseményeken lehet használni más nemzet zászlaját. Egyéb jelképeket elvileg nem tiltanak, az önkormányzatok mégis elveszítik a regionális zászló kitűzése miatt ellenük indított pereket. Többször azért is eljárás indult, mert valaki elénekelte a nemzete himnuszát.
Abdal: Közintézményeken nem lengenek a zászlóink, igaz, nincsenek is olyan települések, ahol a nemzetem adná a többséget. Az senkit nem zavar, ha kitűzöm a szülőhazám zászlaját, vagy eléneklem a himnuszát.

Mi jellemzi a kisebbségi hitéletet?
Abdal: Zavartalanul működhet az egyházam. Sőt vannak hitközségek, ahol szélsőséges hitszónokok prédikálnak, és még őket sem piszkálják. A vallási jelképeket viszont mind kevésbé tolerálják az iskolákban, a munkahelyeken – de ez a keresztényeket is érinti.
Árpád: A hitközségem gyakori hatósági vegzálás közepette kénytelen működni. De mi még nem szólhatunk semmit, mert vannak olyan részei a magyarságnak, amelyek nem misézhetnek anyanyelvükön, sőt a magyar nyelv oktatását is titokban kell megszervezni. Ám csak ahhoz képest nevezhető jónak az itteni helyzet: az egyházainkat nemegyszer megfosztotta javaiktól a bíróság, meglehetősen furcsán.

Azt állítja, hogy a bíróságok ítéletét a felek etnikai vagy vallási hovatartozása is meghatározza?
Árpád: Igen, előfordul. Sajnos ritkán kelt nemzetközi visszhangot.
Abdal: Régen állítólag itt is gyakrabban megesett, de ma már nem kell tőle tartani: a rasszizmus vádjával meg lehet semmisíteni egy egzisztenciát. Vannak civil szervezetek, amelyek a kisebbségie­ket segítik a bírósági ügyek alatt és után, ebben számíthatnak önkéntesek, jogászok, újságírók segítségére.