Válaszút előtt a baloldal

A politikát kívülről szemlélőknek úgy tűnhet, hogy a koronavírus-járvány miatt a belpolitika viszonylag eseménytelenül telt az utóbbi hetekben. Ám ha alaposabban végiggondoljuk az intézkedéseket és a rájuk adott válaszokat, beláthatjuk, hogy korántsem volt egyhangú az elmúlt másfél-két hónap. Nem arra kell gondolni, hogy drasztikusan megváltozott a pártok támogatottsága. Lényegesen fontosabb hosszú távon, hogy a kormánypártok és az ellenzéki erők milyen irányokat, utakat jelöltek ki maguk vagy akár versenytársaik számára.

Különösen érdekes, hogy a Fidesz miként próbálja meg szűkíteni a baloldal mozgásterét gazdasági, elsősorban elosztási kérdésekben, utóbbi ugyanis hagyományosan a nagyobb újraelosztás pártján áll. Ügyes húzás volt a tizenharmadik havi nyugdíj újbóli bevezetése, hiszen a nyugdíjasok a választókorú népesség nagy hányadát adják, ráadásul az egyik legaktívabb szavazói csoportról van szó. Ez talán csupán szavazatszerzési taktika, annak viszont alkalmas lehet, a kutatások szerint az egyik leginkább materialista értékrenddel bíró rétegről beszélünk. Ez pedig – ha a következő választást nem dönti is el – mindenképpen jól jöhet a kormányzó erők számára. Hasonló a helyzet valamennyi nagyobb állami beavatkozást hirdető intézkedéssel, amellyel a kormány a visszaesés mértékét kívánja csökkenteni.