Nem lehet mindig hirtelen elfogadni egy felkérést arra, hogy az ember ünnepi megemlékezésen felszólaljon, noha szónoki szempontból vannak könnyű és nehéz jeles napok. Elokvencia, könnyed, de célzott szójátékok, szellemesség, múlt üzenete, aktualitás, tanulság és katarzis – kész is az ünnepi felszólalás. Úgy vélem, akinek nem fakad valami egészen belső élménye és azonosulása a jeles naphoz kapcsolódóan, az csak hivatalból beszél, s nem szívből. Akinek nincs mély, gyomorban kezdődő és szívtájékon végződő szomorúság-fájdalma például a holokauszt vagy az 1956-os forradalom megtorlása láttán személyes kötődés híján, hitelesen nem tud szólni. További kihívás, hogy a közösség, amelyhez szólunk, vajon mit gondol a jeles napról. Az általánosan elfogadott értékek retorikája oly más, mint a megosztóaké. A közösséget teremtő üzeneteké és a kirekesztőeké.
Ezekben a hetekben megadatik e magyar hon közösségének (elokvencia), hogy történelmi távlatokra nyisson néhány aktuális, „politikai” jeles nap emlékezetével. Van köztük olyan, amelyhez személyes élményeink kötődnek, a hallgatóság még saját emlékeivel is összevetheti a szónok múltértelmezését. Vajon felnőhet-e a megszólaló ahhoz a feladathoz, hogy akár ellentétes családi-személyes történetekből, értékrendek rendetlenségéből, aktuálpolitikai önzésekből felülemelkedve hozzájáruljon egy egészséges nemzeti önismeret és öntudat (identitás) kialakulásához?
Az igazi jeles napokra nemcsak kerek évfordulókon emlékezünk, hanem minden évben, „adandó alkalommal”, szónoki emelvényen és publicisztikai rovatban (gyenge szellemesség), mégis, társadalmi méretekben identitáselemmé talán csak generációk múltán válhatnak. Ilyen nehézségünk bizonyosan adódik április 25-ével. Érdekes lenne tudni, a magyar társadalomban mennyire közismert, hogy ez az alaptörvény napja. Megünnepeljük-e ezt a napot? Értékeljük a 2011-ben e napon kihirdetett alkotmányunk úgynevezett intézményeit, értékeit, újdonságait? Tudományostanácskozunk vagy bélyeget és skatulyát osztunk?
„Egyáltalán: tudjuk, mi az, hogy Európa?”
Az Alkotmánybíróságnak így joga és kötelessége fellépni minden olyan jogalkotói döntéssel szemben – akár a parlamenti kétharmados többséggel szemben is –, amely sértené az alkotmányos mérce egységét és tartalmát.
Kit néz bolondnak a köztársasági elnök?
Alkotmányjogi kérdés, hogy módosítható-e az Alaptörvény egyedi, nem általános érvényű rendelkezések beiktatásával.
Magyar Péter azt igyekszik elhitetni híveivel, hogy a törvényen felül áll.
Európa elvesztette globális befolyását: a racionális döntéseket felváltotta az érzelmi alapú politizálás.
Nem lehet tudni, mire megy ki a játék.
A Michael Jackson: Az ítélet című dokumentumfilm-sorozat részletgazdagon bemutatja a sztár ellen folyó 2005-ös bírósági tárgyalást, de nem simítja ki a kérdőjeleket.
Június 14-éig látogatható a 97. alkalommal megrendezett magyar könyves ünnep: a Vörösmarty és a Vigadó téren, valamint a Duna-korzón dedikálásokkal, könyvbemutatókkal, kapcsolódó programokkal, koncertekkel, beszélgetésekkel tarkított vásárral várják a közönséget.
