Helyzetkép korona idején

Megfigyelték már, hogy amikor valami rendkívüli dolog történik a világban, sokan gondolkodnak úgy, hogy az csak egy távoli, minket közvetlenül nem érintő ügy lehet? Aztán pedig mikor kiderül, hogy a mai, hálózatosodott világunkban a legtöbb rendkívüli dolog – legyen az gazdasági válság, migráció, klímaváltozás vagy járvány – elkerülhetetlenül érint minket, sokan az ellenkező hibába is beleesnek? Ilyenkor ugyanis azt hiszik, hogy a nehézségek majd egyforma mértékben fogják sújtani valamennyi országot. Amikor pedig a valóság ezt megcáfolja, rendszerint csak a nagy csodálkozás marad. Holott semmi meglepő nincsen: a rendkívüli helyzetek egy közösségre gyakorolt negatív hatása az adott közösség állapotától függ.

Ennek rögzítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy képessé váljunk helyesen gondolkodni saját közösségünk állapotáról. S hogy e közösség mely tulajdonságai bizonyulhatnak értékesnek a fenyegetés elhárításában, s melyek bizonyulnak vészhelyzetben értéktelennek. Noha jelenleg még az események kellős közepén járunk, ilyenkor is szükség van arra, hogy fejünket a víz fölé emeljük, s a fenti sorvezetővel áttekintsük a járvány első tanulságait.

Egy. A földrajz igenis számít. Minden közösség helyzetét, lehetőségeit és korlátait, történelmi próbatételeit alapvetően határozza meg, hogy hol helyezkedik el. A földrajzi adottságoknak megfelelően szerveződik meg minden ország, jegecesedik ki az államberendezkedés, a társadalom és a gazdaság szerkezete. Az összes fenyegetés nagyban függ attól, hogy az adott közösség melyik kontinensen, milyen országok környezetében, mennyire a centrumban vagy a periférián, illetve a világra mennyire zártan vagy nyitottan éli mindennapjait. Koronavírus-járvány idején is jól látszik, hogy a jobban összekötött globális Észak országait szinte egy időben sújtja a kór, illetve hogy a világkereskedelem központjaira, a megapolisz-régiókra csapott le elsődlegesen.

Érdemes továbbá megfigyelni azt is, hogy azokban az országokban, amelyek geopolitikai helyzetükből adódóan az elmúlt évtizedekben különböző veszélyforrásoknak voltak kitéve, az államapparátus is jobban reagált a fenyegetésre. Dél-Korea jó reakcióképességének miértje így elég egyértelműen kiviláglik, s egyre többen emlegetik ebben a körben Izraelt és Magyarországot is.Kettő. A történelem igenis számít. Mind több szakember említi például, hogy azokban az országokban, ahol a tuberkulózis ellen beadott BCG-vakcina hagyományosan kötelező, sokkal moderáltabb a járvány terjedése, mint ott, ahol ezt eltörölték, vagy sosem tették kötelezővé. Múltbéli döntéseink tehát alapvetően alakítják jelenünket és jövőnket.