Csak a nemzetállamok vannak talpon a vidéken

Joób Kristóf és Palkó Attila írása a Mandiner hetilapban.

Kiválóan jellemzi az Európai Unió válságkezelési potenciálját, ahogyan az Európai Tanács elnöke, Charles Michel nyilatkozott a múlt csütörtöki sikertelen uniós csúcs után: „A válság rendkívüli és erős választ kíván.” Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök az euróövezet pénzügyminisztereihez címzett felszólítása sem maradt el sokkal tőle: a tárcavezetők két héten belül álljanak elő egy javaslattal a közös gazdasági válságkezelés ütemezésével kapcsolatban. Még azt is hozzátehette volna, hogy állítsanak fel egy újabb szakbizottságot. Miközben a koronavírus-járvány súlyos gazdasági következményei egyre nyilvánvalóbbá válnak, és az egyes tagállamok drasztikus rendészeti és közegészségügyi intézkedések mellett komoly élénkítőcsomagokat is bejelentenek, az uniós vezetők képtelenek voltak megállapodni közös pénzügyi támogatásról.

Sok euróövezeti tagállam uniós „koronakötvény” kibocsátását szorgalmazza, amely közös kockázatvállalás révén kedvező hitelhez jutást biztosítana főként a járvány által jobban sújtott és alaphelyzetben is rosszabb államháztartási mutatójú Olaszországnak és Spanyolországnak. A régi törésvonalak azonban, amelyek már a 2008-as pénzügyi válság során is láthatóvá váltak, most hirtelen ismét megmutatkoztak, mondhatni, a papírforma szerint. A kezdeményező olaszokkal, franciákkal és spanyolokkal szemben a „takarékosok ligája”, főleg a németek és a hollandok ragaszkodnak ahhoz, hogy a segélyhitelek nyújtása során alkalmazzák a 2008-as pénzügyi válság során létrehozott Európai Stabilitási Mechanizmus szigorú szabályait.

Kevés kézzelfogható segítség

Az eddigi egyetlen valódi segítséget jelentő uniós szintű intézkedés a tagállamok számára a deficitszabályok enyhítése volt. Ennek értelmében a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiány esetén az ilyenkor szokásos eljárást megindítja az EU, de szankciókat nem vezet be, ha kimutatható, hogy a kiadások a járvány miatt ugrottak meg. A jelen helyzetben azonban ez valószínűleg nem lesz elég. Ahogy a Handelsblatt rámutat: a spanyol gazdaság nincs felkészülve a járvány következményeire, Olaszországot pedig egyenesen a gazdasági összeomlás veszélye fenyegeti.

Ennek kivédésére az Európai Központi Bank által meghirdetett kötvényvásárlási program, illetve az Európai Beruházási Bank által a kkv-knak ígért támogatások sem lesznek elegendők. A nagy volumenű, 37 milliárd eurónyi brüsszeli forrás rendelkezésre bocsátása pedig, ellentétben egy magyar ellenzéki EP-képviselő állításával, valójában semmilyen új forrást nem jelent. Ahogyan arra a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, illetve európai parlamenti képviselők is rámutattak, itt csupán annak a fejlesztési forráskeretnek a lehívásáról van szó, amelyet a 2014–2020-as időszakra a tagállamok részére már elkülönítettek.