Atomcsapáshoz hasonlítják a hotelek és éttermek vezetői a koronavírus-járvány okozta kiesést, ehhez foghatót még a legtapasztaltabbak sem láttak. Szakértők segítségével elemezzük a helyzetet.
Oláh Dániel riportja a Mandiner hetilapban.
Március közepén két éhező majomcsapat csapott össze Thaiföld Lopburi városában, mivel a koronavírus-járvány miatt eltűntek az őket etető turisták, és ezzel megszűnt a fő élelmiszerbeszerzési forrásuk. A kedvelt japán úti cél, Nara város közparkja is elvesztette a népes szikaszarvas-populáció etetéséért pénzt adó turistákat, így az állatok elhagyták a parkot, és tíz-tizenötös csordákba verődve a városban keresnek élelmet. Posztapokaliptikus jelenetek üzenik, hogy a világgazdaság táplálék- és ellátási láncai pillanatok alatt szakadtak szét, és a hatások messzebb gyűrűznek, mint gondolnánk – a közismert pillangóhatást a közgazdászok ezúttal denevérhatásnak nevezik. Mindez jól jelzi az összetett rendszerek viselkedésének megjósolhatatlanságát, hiszen ki gondolta volna, hogy a valószínűleg a denevérekhez kötődő kínai vírus éhezést okoz a thaiföldi majmok közt, és atombombát dob a turizmusra.
Mindkét eset annak következménye, hogy az utazók egyik pillanatról a másikra eltűnnek az országhatárok lezárása miatt. Ahogy a több mint kétszáz turisztikai cégvezetőt összefogó szervezet, az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) véli, idén negyedével eshet vissza az utazási szektor, így világszinten akár ötvenmillió munkahely szűnhet meg a járvány miatt. A helyzet valóban súlyos, Kínában január-februárban összesen ötmillió álláshely szűnt meg különböző ágazatokban, az USA-ban pedig a Moody’s Analytics elemzése szerint a munkahelyek több mint fele: nyolcvanmillió állás lehet veszélyben. Huszonhétmillió amerikai munkahely különösen veszélyeztetett, mert kapcsolódik a szállítás, a turizmus, a szabadidő, a vendéglátás vagy éppen az olajszektor tevékenységeihez.
Túlturistásodás után szellemvárosok
Az elmúlt években számos kritika érte a globális turizmust, mert jelentős környezeti károkozónak számított. Velencében és Dubrovnikban például az önkormányzatok igyekeztek szabályozni a látogatók számát a túlturistásodásra panaszkodva. Az MTA kutatói tavaly kiemelték, hogy Budapest az ötödik leginkább túlturistásodott európai város Barcelona, Velence, Amszterdam és Milánó után, és egyes nemnövekedés-párti gondolkodók is kritikát fogalmaztak meg, mert szerintük „elszabaduló tömegturizmus sújtja a várost”. Előfordult, hogy a lassabb, fenntarthatóbb életmódot szorgalmazók a belvárosi turisztikai szereplőket is ostorozták, amiért magánprofitért „kisajátítják” a budapestiek élettereit.
Arra talán legzöldebb álmaikban sem gondoltak a nemnövekedés és a fenntarthatóság hívei, hogy víziójuk egy csapásra megvalósul, a gyárak világszerte bezárnak – Kínában és Észak-Olaszországban kimutathatóan sokat javult ettől a levegőminőség –, a repülőgépeket pedig leradírozzák az égről a denevérek. A turisták ellen tüntető velenceiek és a bulinegyedről népszavazást kezdeményező budapestiek sem számíthattak rá, hogy néhány hónap múlva síri csend honol a korábban zsúfolásig telt helyeken.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Most mit lehet erre mondani?
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
