Gazdasági vírus „koronázza meg” a világgazdaság egyik legjobb évtizedét

Világjárvány lesz, a vállalkozókat is csődközeli helyzet fenyegetheti – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján. Március első felében kiderült, a koronavírus gazdasági hatásai súlyosabbak, mint amire korábban számítani lehetett: az amerikai tőzsde 1987 óta a legnagyobb zuhanását élte meg, már gazdasági vírusról írnak a nemzetközi lapok, amely olyan gyorsan fertőzi a nemzetgazdaságokat, mint az embereket. Ráadásul a változások sebessége exponenciális, az elemzők által szinte követhetetlen. Az olasz kormány például 3,6 milliárd eurós élénkítő csomagot jelentett be, majd egy hét múlva a duplájára emelte a keretet. Róma Brüsszeltől a költségvetési hiány növelésének lehetőségét is kéri, ami jelzi, hogy az előirányzatokat valószínűleg újra kell tervezni a legtöbb országban. A költségterv felülvizsgálatát jelentette be a miniszterelnök Magyarországon is, és Angela Merkel német kancellár ugyancsak jelezte hajlandóságát a költségvetési kiadások növelésére és azon szabályok eltörlésére, amelyek azt korlátozzák.

A vírusról kevés tudományos ismeretünk van, az azonban tudható, hogy az influenza következtében évente ezrek veszítik életüket, a koronavírusnak pedig március közepéig egyetlen magyar halálos áldozata volt. A készültség mégis indokolt, mivel az olaszországi beszámolók jól jelzik, hogy a járvány terjedése túlterhelheti az egészségügyi rendszereket, hiszen nagy számú idős, súlyos állapotú beteg kerül hirtelen kórházba. A karantén elrendelésének és a tömegrendezvények tiltásának célja éppen az, hogy a vírus ne egyszerre fertőzzön meg ezreket és tízezreket, hanem időben elnyújtva jelentkezzenek az esetleges további megbetegedések. Az emberi életekért folyó küzdelem komoly gazdasági mellékhatásokkal is jár.

Gazdasági meteorit

Ha meteor csapódna a Földbe, az keresleti vagy kínálati sokkot okozna? Valószínűleg mindkettőt, ahogy a koronavírus esetében is látható, és ez meglehetősen ritka jelenség. A kínálati oldalon a közvetlen folyamatokat maga az ember indítja be a gyárak és üzemek bezárásával, a termelés csökkentésével, amelynek hatásai tovagyűrűznek, elérve az egyes cégek partnereit. A keresleti oldalon is megjelenik az elővigyázatosság: attól tartva, hogy sokan elveszíthetik a munkájukat, a lakosság elhalasztja nagy értékű beszerzéseit, tartalékolni kezd, kerüli a személyes kapcsolatokat, így kevesebb szolgáltatást vesz igénybe – ezzel viszont aggodalma önbeteljesítővé válhat. A turizmus, a vendéglátás, a sportágazat visszaesése – a gyárbezárásokkal együtt – a közlekedést és a szállítást is visszafogja, ezért kevesebb nyersanyagra, üzemanyagra van szükség. A felsorolt fejlemények oda vezethetnek, hogy megtörik a fogyasztók és a cégek jövőbe vetett bizalma, ezt az érzést pedig tovább erősíti az orvosság hiánya által okozott bizonytalanság.

A kínai gazdaságnak, a világ egyik fő „összeszerelő üzemének” a megtorpanása – február első két hetében például az autóeladások 92 százalékkal csökkentek – fokozatosan átszivárog a többi fejlett gazdaságba is. Az OECD ezért módosította lefelé az idei évre vonatkozó globális GDP-növekedési előrejelzést 2,4 százalékra a tavalyi 2,9 után. Ha súlyosabb lesz a válság, 1,5 százalék lehet a globális növekedés átlaga idén, a leginkább negatív szcenáriók pedig világméretű stagnálást is előrevetítenek. Az HSBC pénzügyi társaság szerint az eurózónában a recesszió elkerülhetetlennek tűnik, és a vége csak az év második felében várható.

Ezek persze átlagok, amelyekbe beletartozik az 5 százalék körüli GDP-növekedésre lassuló Kína, a stagnáló vagy visszaeső Németország, továbbá az esetleges recesszióval szembesülő Olaszország és a hónapokig tartó tűzvészek után a kínai beteg leheletétől megingó ausztrál gazdaság. Olaszország már a koronavírus előtt is súlyosan eladósodott gazdaság volt a GDP több mint 135 százalékát kitevő államadóssággal – ennél rosszabb mutatója csak Görögországnak van az unió­ban –, a fertőzés pedig pont a legfejlettebb, a bruttó hazai termék harmadát előállító területeket, Lombardia és Veneto tartományokat sújtja különösen. Történelmi pillanatot jelez az is, hogy a három évtizede a recessziót elkerülő Ausztrália miniszterelnöke szerint a jelenlegi krízis országa számára súlyosabb lehet, mint a 2008-as. Az, hogy a vírus okozta válság átmeneti lesz-e, és 2020 végén emlékszünk-e még rá, azon múlik, hogy márciusban elérik-e az esetszámok a tetőpontot, vagy a tetőzés áthúzódik a második, harmadik negyedévekbe is, így a magyar turizmus csúcsidőszakába. Utóbbi esetben várhatók komoly negatív hatások a világban, ekkor az amerikai első féléves növekedés lenullázódhat. Az Orbán Viktor miniszterelnök által megkérdezett szakértők szerint júniusban éri el a csúcspontot a fertőzés hazánkban, ami a borúsabb forgatókönyvek közé tartozik. Talán ezért nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter azt, hogy akár kismértékű gazdasági visszaesés is elképzelhető – ezt egyébként Magyarország várhatja az unióban a legjobb pozícióból, hiszen növekedési rekordernek számít.

Költségvetési ösztönzés mindenütt

A vírusra adott gyors gazdasági reakciókból nincs hiány. Hongkong az amerikai–kínai kereskedelmi háború, a folyamatos tüntetéssorozat, végül pedig a vírus hatására elkeseredett lépésre szánta el magát, és az úgynevezett helikopterpénz ötletét bevetve ingyenpénzt oszt a lakosságnak. Tajvan hasonlóképpen csak helyi vendéglátásban elkölthető utalványokat oszt, hogy életben tartsa az iparágat. Olaszországban célzott adócsökkentés jár a vírus miatt 25 százaléknál nagyobb visszaesést elszenvedő cégeknek. Példák láthatók kedvezményes, kamatmentes hitelek, állami garanciával biztosított, kamattámogatott áthidaló hitelek, késleltetett törlesztés lehetőségére, segélyalapok létrehozására és adminisztrációcsökkentésre. Megfigyelhető továbbá a rövidített munkaidő állami támogatása is. Az adófizetés visszatérítése szintén jellemző, de azon ázsiai országokban, ahol jelentős az állami lakás- és ingatlantulajdon, többhavi bérleti díjat is elengedhetnek. E támogatások nyújthatók célzottan, ahogy Németországban is felmerült a vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások áfájának 19-ről 7 százalékra csökkentése. Makrogazdasági szinten érvényes, átfogó hatással bíró élénkítő intézkedés lehet az amerikai, az ausztrál és a soron kívüli brit kamatcsökkentés, a sorozat pedig folytatódhat a jövőben. Hosszan listázhatnánk még a munkavállalókat, cégeket, iparágakat és a gazdaság egészét célzó támogatásokat a világ országaiból – mindezekből úgy tűnik, mintha a döntéshozók és a nemzetközi szervezetek memóriájából nem veszett volna ki a 2008-as sokk és az uniós tétova válságkezelési reakciók keserű tapasztalata.

Ékes bizonyítéka ennek, hogy az Európai Bizottság rendkívül jelentős pénzügyi átcsoportosítást jelentett be. A 2014–2020-as költségvetési ciklusból eddig fel nem használt összeget, 29 milliárd eurónyi kohéziós forrást lehet a válságkezelésre fordítani. Emellett összesen 8 milliárd eurót nem kell visszafizetni az uniós büdzsébe. E források az egészségügyi rendszerre, a bajba jutott cégek támogatására és a dolgozók munkahelyének megőrzésére is fordíthatók. Emellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) összesen egymilliárd eurós pénzügyi segítséget nyújt a bajba jutott cégeknek hitelek formájában.

A legjobb helyzetből is elképzelhető a visszaesés

Magyarország közvetlen kereskedelme Kínával szerény, és a turizmus 10 százalékos súlya sem domináns a gazdaságunkban. A hatás inkább közvetett – de ettől még jelentős – lehet, és Németország gondjai hozhatják el. Általában azonban elsősorban az amerikai autóipar függ a kínai alkatrészektől, Közép-Európa ebből a szempontból kevésbé veszélyeztetett. Régiónk helyett a nagyobb részben turizmusból élő és komolyan eladósodott államok lehetnek a vírusválság fő áldozatai, tehát elsősorban a mediterrán országok. Hazánkban a helyzet a 2010 után stabilitást teremtő, felelős gazdaságpolitikának köszönhetően összehasonlíthatatlan a 2008-assal, amikor a költségvetési és a monetáris politika is szinte eszköztelenül állt: ma mindkettő képes cselekedni. A nemzetközi kamatcsökkentések is segítik a kamatok alacsonyan tartását, s a 2010-es 80 körüliről 66 százalékra csökkentett GDP-arányos államadósság is jelzi, hogy van tér a költségvetési élénkítésre.

A magyar gazdaság válságállóságának növekedése azért kedvező, mert ahogy Varga Mihály az Inforádiónak március 10-én elmondta, a válság hatásait hazánk sem kerülheti el. Szerinte ha holnap hirtelen minden visszaállna a rendes kerékvágásba, és a világgazdaság növekedése 3,3 százalékon alakulna az idei évben, akkor lenne esélye Magyarországon a 3,5-4 százalékos GDP-növekedésnek. Ez azonban kizárható, így a magyar gazdaság növekedése 2020-ban mínusz 0,3 és 3,7 százalék között alakulhat. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László pedig azt fejtette ki, hogy Magyarország felkészült, de csak ezután jön a neheze, ezért költségvetési és lakossági szinten is érdemes tartalékolni. Szerinte speciális foglalkoztatási módszerek terjednek el a gazdaságban a távmunkával, a részmunkaidővel és az otthoni munkavégzéssel, és segítheti a zavartalan termelést, ha a magyar cégeknél minél magasabb szintet ér el a digitalizáció és a robotizáció.

Az elővigyázatosságot indokolja, hogy a magyar gazdaság viszonylag alacsony pénzügyi sebezhetősége ellenére a reálgazdasági sérülékenység jelentős lehet. A Bruegel kutatóintézet március elején publikált elemzése magas kínai kitettséget jelez, mert nemcsak a közvetlenül Kínából érkező alkatrészek szerepét, hanem az egy másik országon keresztül érkező hatásokat is elemezték. Ez alapján a közvetetten és közvetlenül a magyar iparba érkező kínai inputok értékének aránya a társaságok éves árbevételéhez viszonyítva az európai legmagasabb értékre, 7,5 százalékra rúg hazánkban. Ez rámutat egy fontos különbségre a 2008-as válsághoz képest: akkor pénzügyi válság indult el, most pedig a gazdaság másik pillére, a reálgazdaság állhat le.

Azok a cégek lesznek a vesztesek, amelyek a termelésüket az olcsóságra és az állami támogatásra alapozzák az innováció, a robotizáció és a digitalizáció helyett

Ahogy Csath Magdolna közgazdász egy interjúban elmondta, a válság ezúttal az egész világot érinti, és az egész világon átrajzolja majd a gazdaságok szerkezetét: „a korábbi húzóágazatok, mint például a turizmus, a szállítás vagy a légi közlekedés lehet, hogy egy időre legyengülnek majd”. A szakértő szerint a világon mindenhol azon cégek lesznek a vesztesek, amelyek a termelésüket az olcsóságra és az állami támogatásra alapozzák az innováció, a robotizáció és a digitalizáció helyett. Kifejtette, hogy az azonnal bedőlő szektoroknál sok esetben eleve létező problémák derülnek most ki.

A koronavírus lehet a világgazdaság elmúlt, szokatlanul hosszú fellendülési évtizede során felhalmozódó feszültségeket begyújtó szikra – ami mégsem jelenti azt, hogy Magyarországon több éven át elhúzódó gazdasági stagnálásra kellene készülni. A válságkezelés mellett – később helyett – fejlesztésre, a jövőre való felkészülésre van szükség, mert a magyar gazdaság helyzeti előnyből indul az új globalizációs-világgazdasági rend pozícióharcaiban.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.