Hazudósnak lenni és más alkotmányos jogok

A Föld lapos, Elvis él, a holdra szállás nem történt meg, Erdélyben valaha vámpírok éltek, Görgei Artúr áruló volt, Hillary Clinton pedig pedofilhálózatot üzemeltetett Washington D.C.-ben. Álhírek, amelyek valódiságában tömegek hittek vagy hisznek továbbra is. Hol ártalmatlanok, hol csak kellemetlenek, hol pedig emberéleteket veszélyeztetnek. Nem gondolhatjuk azt, hogy önmagában a sajtó szűrőtevékenysége alkalmas volt a hazugságok terjedésének megakadályozására (a média is tudott hazudni), de legalább azt megakadályozta, hogy bárki bármit mondhasson nyilvánosan, és nehezítette  a dezinformációs kampányok kivitelezését is.  

A nyilvános hazugság kora nem az internettel jött el, de az online fake news mennyisége jóval nagyobb, terjedési sebessége pedig sokszorosa a történelmi korokban terjesztett hazugságokénak. John Milton a 17. században még szilárdan hitt az igazság hatalmában és erejében, valamint abban, hogy az ember képes az eltérő nézetek vitájában rátalálni az igazságra. Két évszázaddal később John Stuart Mill számára az igazság alapvető érték, amely megismerhető, megismerése pedig a társadalmi fejlődés előfeltétele. Senki nem tévedhetetlen, soha nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy amit igaznak gondolunk, valóban az, éppen ezért a szólásszabadság korlátozása nem engedhető meg.