Az 1945 utáni világrend egyik meghatározó konfliktusa továbbra is megoldatlan marad.
„Múlt héten egy úttörő izraeli–palesztin béketervet jelentettem be. Felismerve, hogy az összes eddigi kísérlet kudarcba fulladt, eltökéltnek és kreatívnak kell lennünk annak érdekében, hogy stabilizáljuk a régiót, és lehetőséget adjunk fiatalok millióinak arra, hogy egy szebb jövőt teremtsenek” – így szólt Donald Trump amerikai elnök évértékelő beszédében a szerényen csak az évszázad megállapodásának nevezett izraeli–palesztin békejavaslatáról. A legtöbb megfigyelő szerint a terv gyakorlatilag halva született: Washington érdemben nem konzultált a palesztin vezetéssel a részletekről, a benne lévő javaslatok egyértelműen Izrael-pártiak, a kritikus nemzetközi támogatás hiányában megvalósulásának esélye pedig a nullához közelít.
Ennek fényében az arab közösségi médiában az évszázad megállapodása helyett az évszázad átverésének nevezik a javaslatot, arra utalva, hogy az amerikai elnököt és az izraeli kormányfő Benjamin Netanjahut elsősorban belpolitikai okok mozgatták a terv bejelentésekor. Ebből a szempontból sikeres lett a kezdeményezés: mindkét politikus nyerő szériával kezdheti a mindkettejüknek választási évet jelentő 2020-at. A béketerv Netanjahunak fontosabb lehet pillanatnyilag, hiszen a március 2-ára kiírt izraeli választásra készülve nagyon jól jött a kormányzó Egyesülés (Likud) pártnak a Washingtonból érkező politikai felhatalmazás nemzetközijog-ellenes gyakorlatok fenntartására és kibővítésére. Ráadásul így a kormányfő elterelheti a figyelmet az ellene irányuló korrupciós vádakról, és számára kedvező módon tudja alakítani a politikai napirendet. Így Netanjahu legfontosabb ellenfele, a Kék és Fehér ellenzéki szövetség vezetője, Beni Ganc is rá volt kényszerítve, hogy támogassa a béketervet. A fejlemények fényében egyre nőnek a Likud győzelmi esélyei, vagy éppen egy Netanjahu–Ganc koalíciós együttműködés lehetősége.
Az izraeli ellentámadás készül, de kérdés, hogy az Egyesült Államok megpróbálja-e megakadályozni. Az izraeli reakció viszont az amerikai elnökválasztás kimenetelét is befolyásolhatja.
Túl vagyunk már két gyilkossági kísérleten, a demokraták visszaléptették eredeti jelöltjüket, és még nincs vége: de higgyünk-e a közvélemény-kutatásoknak?
Az ember egy kicsit minden alkalommal visszahőköl, amikor újra és újra szembesül vele, hogy működik a globalista baloldal tenyeréből evő és a seggét nyaló sajtó.
A gyorsétterem-hálózat kijelentette: engedélyezték Trumpnak, hogy náluk kampányoljon, de ez nem jelenti azt, hogy támogatnák őt.
Az egyre kapitalizmusellenesebb, woke újság hirtelen a kapitalizmus alapjait kezdte el védeni, mondván, a republikánus elnökjelöltje ezeket kezdi ki.
Gyorséttermi pult mögé állt a republikánus elnökjelölt, krumplit sütött, beállt a McDrive-ba és vidáman lepörgette a rábízott műszakját a mekiben.
A botrány nemcsak a közvéleményt rendítette meg, hanem komoly politikai visszhangot is keltett.
A házelnök szerint nem csak oroszok kezén szárad magyar emberek vére, hanem áttételesen nyugati politikusok kezén is.
