A jövőről bizonyosságokban nem lehet gondolkodni, csak forgatókönyvekben. Negyven éve kevesen fogadtak volna arra, hogy Kína 2020-ra a világ második legnagyobb hatalma lesz. Tíz éve viszont sokan vélték úgy, hogy a távol-keleti óriás akár két-három évtized alatt felnőhet az Egyesült Államok mellé. Lehet, hogy így is lesz, de az előző hónapok megmutatták, hogy Kína sebezhető. Hongkongot súlyos zavargások rázták meg, amelyeket Peking óvatos visszalépéssel próbált kezelni, de nem teljes sikerrel. Ennél jelentősebb probléma, hogy az ázsiai nagyhatalom gazdasága továbbra is exportorientált, azaz ki van téve az Egyesült Államok intézkedéseinek. Az USA pedig deklaráltan riválisnak tartja Kínát, és egyértelműen fellép vetélytársával szemben mind a biztonságpolitika, mind a gazdaság területén. A kínai gazdaság, bár még így is elképesztően sikeres, kereskedelmi háborúk nélkül is trendszerűen lassul, felzárkózása a világ legfejlettebb országaihoz nehezebb lesz a vártnál. Ebbe a Pekingnek kedvezőtlen képbe robbant bele a covid-19-járvány alig több mint egy hónapja.
Azt még nem lehet látni, hogy a koronavírus milyen lokális és globális hatással jár majd. A legkedvezőbb forgatókönyv az, hogy a világ eddigi legnagyobb karanténjával sikerül úrrá lenni a járványon. Tízmilliókat zártak be városukba, lakásukba, és százmilliókat korlátoznak mozgásukban. Lehet azonban, hogy a radikális intézkedésekkel csak lassítani sikerül a járványt, és fenn kell tartani
a karantént, sőt újabb tartományokra kiterjeszteni. Nem zárható ki egy váratlanul rossz, „fekete hattyú” forgatókönyv sem. Ez azt jelentené, hogy Kínán kívül más gócok is kialakulnak, és a járvány globálissá válik.
Az előző hónapok megmutatták, hogy Kína sebezhető