Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A világkereskedelem korábbi rendszerében nyugati közvetítőcégeken keresztül jutottak el a magyar termékek a nagyvilágba. A jövő azonban a szolgáltatásoké, azok exportjához pedig nincs szükség közvetítőkre. Ez a hazai cégeknek nagy lehetőség – és már ma is sokkal többen sikeresek külföldön, mint amennyit a statisztikák mutatnak.
A következő évtized meghatározó (világ)kereskedelmi trendje lehet, hogy a globális áruexport növekedése megáll, a szolgáltatásoké tovább száguld. Előbbi három-négy százalékos növekedését már csak az árak emelkedése okozza, a szolgáltatásexport értéke viszont nyolc-tíz százalékkal nő évente globálisan, összértéke 2030-ra meg fogja közelíteni az árukivitelét – most egyharmad-kétharmad az arány. Ez valódi mennyiségi növekedés, amely ráadásul még zöld is, hiszen egy szoftvert, egy tanácsadást vagy egy orvosi szakvéleményt nem kell szennyező módon végigszállítani a világon. Mindez óriási lehetőség Magyarországnak: a hagyományos áruexportban sok akadállyal szembesültek a magyar vállalkozások a kis cégmérettől a drága tengeri szállításon át a tapasztalathiányig. A szolgáltatásexportálás azonban máshogy zajlik, a klasszikus akadályok nincsenek jelen – hangsúlyozza Kerekes György exportszakértő, aki a Makronómnak egy globális szolgáltatáson, Facebook-beszélgetésen keresztül mesél malajziai otthonából.