Kemény fába vágja a fejszéjét a kutató vagy kutatócsoport, amikor az önismeret kérdésköréhez tartozó fogalmakat szeretné szabatosan leírni – különösen az állatok világában.
„Az önismeret kérdéskörét több szempontból meg lehet közelíteni” – szögezi le Lenkei Rita, az ELTE TTK Biológiai Intézet Etológiai Tanszékének kutatója. Az értelmezési skála igen széles, onnan, hogy az „egyed tisztában van a saját mentális állapotaival”, azon át, hogy „az egyed képes a saját figyelmének tárgya lenni”, egészen olyan megengedő leírásokig, mint hogy a környezet észlelése maga után vonja az én észlelését is. Ha egy fából készült asztalt megérintek, akkor információt szerzek a keménységéről, de egyúttal az asztalhoz képest a sajátoméról is. Önreprezentáció során pedig az egyed képes az elméjében a környezetről kezelt modellben önmagát is elhelyezni. Egy mentálisan egészséges felnőtt ember rendelkezik e képességek mindegyikével, az állatoknál viszont – a beszéd lehetséges vizsgálatának hiányában – közvetettebb módszereket kell kidolgozni.
Az öntudat vizsgálatára irányuló formabontó módszer a Gordon G. Gallup által 1970-ben publikált tükörteszt, amelynek során csimpánzokat először egy kis méretű ketrecbe tettek egy üres szobában, majd kétnapos izoláció után elhelyeztek mellettük egy tükröt is. Az állatok először szociális viselkedést mutattak a tükörképükkel szemben, mintha másik egyedet láttak volna. A harmadik napra azonban drasztikusan csökkentek ezek a viselkedések, és a helyüket átvették a saját testükkel kapcsolatban végzett akciók. A tükör használatával olyan testrészeiket nézegették, amelyeket egyébként nem láthattak. Ételdarabokat piszkáltak ki a foguk közül, buborékokat fújtak, grimaszoltak.
Látszólag tehát az alanyok idővel felismerték magukat a tükörben. Ezután a kutatók festékfoltokat is felvittek a majmok szemöldökére, mire az alanyok a tükörbe nézve a foltok felé nyúltak, és a tükörbe nézéssel eltöltött idő is megnövekedett. Úgy tűnt tehát, a csimpánzok nemcsak felismerik magukat a tükörben, de még elvárásuk is van arról, hogyan is néznek ki benne – következésképpen öntudattal rendelkeznek. Legalábbis ezt a következtetést vonták le az eredményből. A tükörtesztet azóta számos fajon elvégezték, és úgy tartották, hogy ha egy faj „átment”, akkor van öntudata, ha nem, akkor nincs, és a továbbiakban nem is érdemes ilyen irányban kutakodni.
Elképesztő erővel, piaci fölényüket minden szinten kihasználva törnek előre a technológiai óriások, mára egyfajta feudális rendszert kiépítve. Ahogy a középkorban a földbirtokosok uralták a termelőeszközöket, úgy modern digitális megfelelőjüket fél tucat vállalat tartja a markában.
A Metát Írországban meszelték le, miután több ezer alkalmazottjuk számára hozzáférhető volt több millió felhasználó jelszava.
A Meta és az Apple nem írta alá az uniós szabályozási terveket.
A Meta egy ideig tartotta magát, de végül eleget tett az EU, az Egyesült Királyság és Ukrajna kérésének.
A Facebookot tulajdonló Meta és a Google úttörőnek mondott geotermikus projekteken dolgoznak, hogy adatközpontjaikat folyamatos zöldárammal lássák el. Az előbbi első körben 150 MW-os földhőerőművet épít, míg a Google egy 400 MW-os létesítményt tervez. Az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra akár 9 százalékát is kiteheti az amerikai villamosenergia-felhasználásnak.
Franciaországban háborog a jobboldal az Instagram cenzúrája miatt.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
