Közelebb kerülhetünk az univerzum fejlődésének egy meghatározó, de eddig ismeretlen korszakának megismeréséhez a galaxisok és kvazárok körüli kozmológiai ionizált buborékok vizsgálatával. Kis-Tóth Ágnes, az ELTE atomfizikai tanszékének doktorandusza a téma kutatójaként mesél a távoli űr rejtélyeiről.
Az űr nem teljesen üres, sőt körülbelül kilencszer annyi anyag van a csillagok és a galaxisok közötti térben, mint magukban a csillagokban, csakhogy ez a mennyiség hatalmas térfogatban oszlik el. A csillagok és galaxisok közötti térben található anyag sokkal ritkább, mint ami bármelyik földi körülmények között előállított vákuumban lehetséges.
Legnagyobb arányban hidrogént találunk itt, valamint héliumot, kisebb részben egyéb kémiai elemeket és csillagközi port. A nagyon forró csillagok, melyek a Napnál ezerszer, de akár milliószor fényesebbek is lehetnek, sok nagy energiájú fotont sugároznak ki, így képesek a környezetükben lévő anyagot ionizálni. Amikor egy forró csillag ionizálja a környezetét, az közel gömb alakban terjed, ezért szokták őket buborékoknak is nevezni.
Kis-Tóth Ágnes, az ELTE atomfizikai tanszékének doktorandusza, a téma kutatója eredetileg matematikusként végzett, majd nyolc évig tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetem informatikai karán. Figyelmét azonban egyre inkább felkeltették a világűrben végbemenő fizikai jelenségek, így kezdte el vizsgálni a galaxisok és kvazárok körüli kozmológiai ionizált buborékok kialakulását és szerkezetét Haiman Zoltán, a Columbia Egyetemen dolgozó kutató ötlete alapján. Elgondolásuk szerint érdemes lenne megpróbálni módosítani az alapvetően csillagok körüli ionizált régiók leírására használt fizikai modelleket, s a kvazárok körüli ionizált buborékokra alkalmazni.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Több millió forintnyi közpénzből kutatta ki a Fidesz, illetve Magyar Péterék állítólagos támogatottságát a Závecz-cel az ELTE egyik szociológia intézete – tudta meg a Mandiner.
A Gömböc „atyjával”, Domokos Gábor professzorral beszélgettünk. Interjúnk.
Az izraeli történész első kurzusát a résztvevők egy része bekiabálásokkal megzavarta, ezért az előadást fel kellett függeszteni.
Az egyetemnek fel kell készülnie ezekre a helyzetekre, és segítenie kell az előadóknak, hogy ne az erőszak, hanem a tudományos szabadság győzzön.
Nem fárasztom az olvasókat azzal, hogy felsoroljak egy tucat hetven feletti, kiváló egyetemi tanárt.
A Magyar Hang arról írt, hogy az ELTE kancellári utasítása értelmében a 70 év feletti doktori bírálók nem részesülhetnek megbízási díjban. Kiderült, nem létezik a cikkben említett tartalmú kancellári utasítás.
Az amerikai alelnök szerint az ukránok beletörődhetnek Donyeck elvesztésébe.
Feleségének köszönhetően kevés munkával annyi pénzt keresett, hogy korábban szinte csak az aranybudi hiányzott az életéből. Horváth K. József írása.
