Banksy: utcáról a galériába

Lucius pinxit, azaz Lucius festette – olvasni a pompeji ház falán a kézzel festett szignót, amely sok egyéb falra írt és rajzolt társa mellett Pompejiben és Herculaneumban határozott bizonyítéka annak, hogy amióta az emberiség ráállt a városi életformára, a jel és nyomhagyás ősi szándékát, valamint a publikálás vágyát a barlangok belsejéből és a sziklafalakról magával vitte az utcákra és a házak falaira. Közben a szakrális témák teljes fordulatot véve változtak át profán tartalmakká. Lényeges még, hogy a közlő személyes indíttatásból, gyakorta inkognitóját is megtartva kívánta vágyait, érzéseit vagy éppen kritikáit megfogalmazni a világgal és a helyi társadalommal kapcsolatban. A mai metropoliszok anonim street art műveiben ugyanezen szándékok munkálnak.

A pályáját az 1990-es években bristoli graffitisként kezdő Banksy társaihoz hasonlóan a nyilvános terek meghekkelésével indította munkásságát, de annyira erős és egyedi nyomokat hagyott maga után, hogy idővel kiemelkedett a szubkultúrájából. Bemászva például a bristoli állatkert pingvinjei közé az „Unjuk a halat” feliratot helyezte el; Londonban egy búval vert elefánthoz pedig a „Ki akarok jutni. Hideg ez a hely. A gondozó bűzlik. Unalmas, unalmas, unalmas!” mondatok kerültek fel, amelyeket olvasva nagyon tompának kellett lennie ahhoz az egyszeri angol közép- és munkásosztálybeli polgárnak, hogy ne vegye le a társadalomkritikai üzeneteket. Banksy legfontosabb médiuma a stencilgraffiti, mivel a sablonokkal készülő felfújások eredménye látványos és gyors, utóbbival, vagyis a gyorsasággal is minimalizálva a lebukás veszélyét. Munkáival közben szép lassan a világhírig jutott, ami annak is köszönhető, hogy Angliából továbblépve a világ nagyvárosaiban is elkezdte elhelyezni stencilgraffitijeit.

Banksy világa elsősorban a kép és a szöveg kettősségére épül, figuráit gyakorta ismert képregényekből, filmekből és rajzfilmekből veszi, üzeneteinek hordozói pedig a vizuális fogyasztói kultúra közismert alakjai közül kerülnek ki Mickey egértől a Ponyvaregény két gengszteréig. Művein az angol királynő, a brit titkosszolgálat lehallgatótisztjei, párnacsatázó rohamrendőrök és kecses tartású balerinák egyaránt láthatók. Egyik legérzelmesebb és legnagyobb hatást kiváltó sorozatának központi alakja pedig a szív alakú lufit eregető kislány. A sorozat első darabját még Londonban fújta fel a Waterloo hídra, s került egy verzió belőle az izraelieket a palesztinoktól elválasztó betonfalra is, amelyen a kislány már egy köteg lufival emelkedik a magasba. Banksy munkáit ma már egyenesen védik, körbekerítik vagy speciális módszerekkel leválasztják, és múzeumokba szállítják őket. Ha pedig valaki, ne adj isten, ráfúj, vagy belerajzol valamelyik művébe, akkor minden valószínűség szerint rongálást, garázdaságot követ el.