Az Egyesült Államok kivételével a világ minden egészségügyi rendszerére jellemző az orvoselvándorlás – hangsúlyozza Merkely Béla, a kétszázötven éves Semmelweis Egyetem rektora, akivel az intézmény nemzetközi megítéléséről, a meg nem fizetett orvosok helyzetéről, a hálapénzről és a nővérképzésről is beszélgettünk.
Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs – négy városban képzik ma Magyarországon a jövő orvosgenerációját. Mi különbözteti meg a Semmelweist az ország többi egyetemétől?
A legfontosabb különbség, hogy a Semmelweis Egyetem szakegyetem. Az intézmény rektoraként négy egészségügyi szakiskola és hat olyan kar működését igyekszem a legmagasabb szinten biztosítani, amelynek köze van az egészséghez: a megőrzéséhez és a helyreállításához. Az egyetem úgy tudta megtartani gyógyító-, innovatív és oktatófunkcióját, hogy ebben a hármas egységében különlegessé is tudott válni. Csak hab a tortán, hogy ötvenegy évvel ezelőtt az intézmény felvette Semmelweis Ignác nevét, mely világszerte ismert márkanév is. Minket könnyű elhelyezni a világban, hiszen az itt folyó oktatási, betegellátási és kutatási tevékenység megállíthatatlanul fejlődik.
A tradíció és a márkanév adva van. Hogyan teljesít az intézmény a nemzetközi rangsorokon?
Az összes egyetemet rangsoroló Times Higher Education listáján a 457. helyen vagyunk, köszönhetően klinikusainknak, oktatóinknak, kutatóinknak. Közép-Európában rajtunk kívül csak a prágai Károly Egyetem büszkélkedhet azzal, hogy ott van az első ötszázban. Ráadásul az elmúlt egy évben előretörtünk: azon harminc egyetem közé sorolnak minket, amely egy év alatt a legtöbbet haladt felfelé ezen a ranglistán. Európában a hallgatói vélemények és egyéb, fix paraméterek alapján 41.-ek vagyunk, ha a feltörekvő országokat nézzük, akkor 67.-ek. Számomra a legfontosabb, hogy minden rangsorban javul a Semmelweis Egyetem teljesítménye. A nemzetközi oktatás piacán jól állunk, a német képzésünkre nyolcszoros, az angolra három-négyszeres a túljelentkezés.
Sajnos az itt végző magyarok is előszeretettel választják a busás bérezéssel kecsegtető külföldi piacot. A nemzetközi klinikákon szerencsét próbáló magyar hallgatók közül mennyien jönnek haza?
Az elmúlt években a rezidensi programnak köszönhetően sokat javult a helyzet. A mélyponton, a program elindítása előtt a végzett orvosok alig fele iratkozott be itthon a szakorvosképzésre, ma már ez az arány nyolcvan százalék. Érezhetően kevesebb az elvándorlásból adódó probléma, sőt év végén sokszor arra várunk, hogy további lehetőséget kapjunk rezidensek képzésére.
„A Bizottság eltökélt az orosz–ukrán háború folytatásában, Amerika és Magyarország azonban határozottan békét, tűzszünetet akar, és azt, hogy a régió jól jöjjön ki a válságból” – értékelte Gladden Pappin az amerikai-magyar kapcsolatokat.
A szerb elnök nem tudott részt venni azokon a főbb eseményeken, amelyek miatt Amerikába utazott.
Körömrágós diplomáciai huzavona vette kezdetét.
Nem sok jót tudott ígérni a nézőknek az amerikai alelnök.
„Ez engem személy szerint is megviselt” – árulta el Kruchina Károly a Hír TV stábjának.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője aláhúzta, hogy az orosz és ukrán oldal részéről is szükség van kompromisszumra.
A V-22 Osprey a világ első sorozatgyártású billenőrotoros repülőgépe, de rengeteg műszaki probléma van vele.
Amerika soha nem akarta, hogy Ukrajna megnyerje a háborút.
