Álmodnak-e a robotbírók virtuális ügyfelekkel?

2020. január 23. 00:47

Kiberbírók, bűnelőrejelző szoftverek, hazugságfelismerő kamerák – mindezek nem egy komor utópiáról szóló regény hívószavai, hanem már létező technológiák. A nagy kérdés az, hogy milyen döntéseket lehet majd a mesterséges intelligencián alapuló szisztémáknak átengedni a jogrendszeren belül.

2020. január 23. 00:47
null
Joób Kristóf
Röviden megjegyzem

Nehezebb hazudni a gépeknek
Az embernél nagyobb bizonyossággal képes megállapítani a mesterséges intelligencia, hogy valaki hazudik vagy sem. A Marylandi Egyetem ezzel kapcsolatos tanulmánya szerint az MI tízből kilenc esetben volt képes felismerni egy vallomás hamisságát, az ember pedig csak nyolcban. Ehhez előzetesen az MI-be olyan videófelvételeket táplálnak, amelyek igazoltan hamis vallomásokat mutatnak, majd igaz kijelentéseket tartalmazókkal állítják szembe őket. Így például a mesterséges intelligenciával működő kamerák a száj állásából vagy a szemöldök és a szem mozgásából képesek lehetnek felismerni a hamis vallomásokat a bírósági tárgyalóteremben.

Jogilag aggályos arcfelismerés
Akár öt évre is megtilthatja az elektronikus arcfelismerő rendszerek használatát nyilvános tereken az Európai Bizottság. Brüsszel szerint szigorúbb szabályozás lenne szükséges ahhoz, hogy az ilyen technológia használata mellett is biztosítani tudják az uniós polgárok magánélethez és adatvédelemhez fűződő jogait. Várhatóan februárban teszi közzé az ezzel kapcsolatos konkrét javaslatokat Margrethe Vestager, az EU digitális ügyekért és versenypolitikáért felelős biztosa.

Robbanásszerűen nő az elektronikus jogi technológiára (angol nevén legaltech vagy lawtech) fordított beruházások összege. Más innovatív iparágaktól eltérően a legaltech területén az európai cégek a világ élvonalához tartoznak számos eredeti fejlesztéssel és aktív piaccal – jegyzi meg az EU Reporter. A gazdasági aspektusnál talán izgalmasabb kérdés, hogy mekkora hatással lehetnek az ilyen eszközök nem csupán a jogászszakmára, hanem mindannyiunk életére.

A jog területén használt vagy a jövőben használható elektronikus eszközök kapcsán egyáltalán nem minden esetben van szó hajmeresztő technikai újításokról. Az úgynevezett első generációs eszközök inkább az ügyvédekkel és bírákkal folyó elektronikus kommunikációról, a bizonyítékok és érvek elektronikus benyújtásáról, az ügyekkel kapcsolatos adattömeg kezeléséről és böngészéséről vagy éppen egy bírósági tárgyalás online lebonyolításáról szólnak.

A valóban izgalmas kérdés inkább a „kimeneti oldalt” érinti. Például annak a lehetősége, hogy gazdasági jogvitákat ügyvédek vagy a hagyományos bírósági intézmények igénybevétele nélkül, mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszerek segítségével rendezzenek. Már egyáltalán nem a távoli jövő zenéje például, hogy az MI képes legyen pontos előrejelzést adni egy per várható kimeneteléről, amit a felek akár el is fogadhatnak kötelező érvényűnek. A Chicagói Egyetem már 2018-ban bemutatta azt az algoritmusát, amely az embernél pontosabban jelezte előre a bírósági ügyek végeredményét. Az Egyesült Államok Legfelső Bíróságán korábban tárgyalt huszonnyolcezer ügyön végezték a tesztet, és a rendszer 70,2 százalékos pontossággal találta el a döntéseket.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!