Álmodnak-e a robotbírók virtuális ügyfelekkel?

Röviden megjegyzem

Nehezebb hazudni a gépeknek
Az embernél nagyobb bizonyossággal képes megállapítani a mesterséges intelligencia, hogy valaki hazudik vagy sem. A Marylandi Egyetem ezzel kapcsolatos tanulmánya szerint az MI tízből kilenc esetben volt képes felismerni egy vallomás hamisságát, az ember pedig csak nyolcban. Ehhez előzetesen az MI-be olyan videófelvételeket táplálnak, amelyek igazoltan hamis vallomásokat mutatnak, majd igaz kijelentéseket tartalmazókkal állítják szembe őket. Így például a mesterséges intelligenciával működő kamerák a száj állásából vagy a szemöldök és a szem mozgásából képesek lehetnek felismerni a hamis vallomásokat a bírósági tárgyalóteremben.

Jogilag aggályos arcfelismerés
Akár öt évre is megtilthatja az elektronikus arcfelismerő rendszerek használatát nyilvános tereken az Európai Bizottság. Brüsszel szerint szigorúbb szabályozás lenne szükséges ahhoz, hogy az ilyen technológia használata mellett is biztosítani tudják az uniós polgárok magánélethez és adatvédelemhez fűződő jogait. Várhatóan februárban teszi közzé az ezzel kapcsolatos konkrét javaslatokat Margrethe Vestager, az EU digitális ügyekért és versenypolitikáért felelős biztosa.

Robbanásszerűen nő az elektronikus jogi technológiára (angol nevén legaltech vagy lawtech) fordított beruházások összege. Más innovatív iparágaktól eltérően a legaltech területén az európai cégek a világ élvonalához tartoznak számos eredeti fejlesztéssel és aktív piaccal – jegyzi meg az EU Reporter. A gazdasági aspektusnál talán izgalmasabb kérdés, hogy mekkora hatással lehetnek az ilyen eszközök nem csupán a jogászszakmára, hanem mindannyiunk életére.

A jog területén használt vagy a jövőben használható elektronikus eszközök kapcsán egyáltalán nem minden esetben van szó hajmeresztő technikai újításokról. Az úgynevezett első generációs eszközök inkább az ügyvédekkel és bírákkal folyó elektronikus kommunikációról, a bizonyítékok és érvek elektronikus benyújtásáról, az ügyekkel kapcsolatos adattömeg kezeléséről és böngészéséről vagy éppen egy bírósági tárgyalás online lebonyolításáról szólnak.

A valóban izgalmas kérdés inkább a „kimeneti oldalt” érinti. Például annak a lehetősége, hogy gazdasági jogvitákat ügyvédek vagy a hagyományos bírósági intézmények igénybevétele nélkül, mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszerek segítségével rendezzenek. Már egyáltalán nem a távoli jövő zenéje például, hogy az MI képes legyen pontos előrejelzést adni egy per várható kimeneteléről, amit a felek akár el is fogadhatnak kötelező érvényűnek. A Chicagói Egyetem már 2018-ban bemutatta azt az algoritmusát, amely az embernél pontosabban jelezte előre a bírósági ügyek végeredményét. Az Egyesült Államok Legfelső Bíróságán korábban tárgyalt huszonnyolcezer ügyön végezték a tesztet, és a rendszer 70,2 százalékos pontossággal találta el a döntéseket.

Azonban a szakemberek többsége szerint mindez korántsem jelentheti azt, hogy rövid vagy akár középtávon is kiválthatók lennének az emberi bírók. De a fentiek szerint annak már sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy az MI-szoftverek a bizonyítékok mérlegelésével, illetve az adott törvényszék korábbi döntéseinek figyelembevételével meghatározzák, hogy milyen lehet egy per kimenetele. Az USA-ban például már a piacon vannak olyan rendszerek, amelyek segítenek az ügyvédeknek annak eldöntésében, hogy ügyfelük melyik bíróságon, sőt melyik bírónál számíthat a legnagyobb valószínűséggel kedvező ítéletre.

A jelenlegi technológiai színvonalat figyelembe véve már nincs messze a pont, amikor mesterséges intelligenciára bízhatnák a szemben álló felek egyes gazdasági jogvitáinak rendezését, megkerülve egy hosszadalmas eljárást a „hagyományos” bíróságon – mutat rá a UKAuthority. Sőt Észtországban már folyamatban van egy olyan, MI-n alapuló rendszer bevezetése, amely a bírók helyett döntést hozna a hétezer eurónál kisebb értékű, főleg szerződéseket érintő jogvitákban – írja a Wired. A döntést az összes információ feltöltése után a hatályos jogszabályok alapján hozná a rendszer. Fellebbezés esetén az ügy már emberi bíróhoz kerülne.

Kína Hangcsou városában 2017 óta működik „kiberbíróság”. A munkát MI-alapú gépi bírók segítik a távolról bejelentkező felekkel megrendezett tárgyalásokon, főleg a kezdeti szakaszban. A folyamatot hús-vér bírók felügyelik, és a lényegi döntéseket is ők hozzák. A hangcsoui virtuális bíróság repertoárja egyelőre csak néhány szűk területre terjed ki: internetes kereskedelemmel, vásárlásokkal, illetve szerzői jogi kérdésekkel kapcsolatos jogvitákat kezel. Van ennél ijesztőbben hangzó alkalmazása is a mesterséges intelligenciának Kínában: a kommunista párt olyan algoritmust kíván használni a jövőben, amely képes előre jelezni, hol nagyobb az esélye bűncselekmény elkövetésének, illetve rendzavarásnak. Egyébként az ilyen fejlesztések korántsem csak a kínai autoriter rendszerre jellemzők: az USA bíróságain egy COMPAS nevű programmal prognosztizálják a visszaesés valószínűségét az egyes bűnelkövetőknél.

Természetesen sok fenntartás is megfogalmazódik a mesterséges intelligencia használatával szemben. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyiben lehet bízni az algoritmusok elfogulatlanságában. Egy ideális világban az MI-alapú döntéshozatal mentes lenne az emberi részrehajlástól, csupán a tények alapján határozna a rendszer. Az eddigi tapasztalatok viszont egyértelműen azt mutatják, hogy ez egyelőre nincs így. Ennek az az oka, hogy a programok készítőinek értékválasztásai, előfeltevései óhatatlanul beépülnek a mechanizmusba. Az embernél viszont rendelkezésre állnak olyan képességek is, mint az adott ügy körülményeinek megértése, illetve az önálló értelmezés képessége, amelyek sok esetben képesek kompenzálni az óhatatlan szubjektivitásból eredő esetleges egyoldalúságokat. Amíg az MI nem bír hasonlóakkal, nem nagyon van esély arra a szakemberek szerint, hogy megfellebbezhetetlen robotbírói döntéseknek kelljen alávetnünk magunkat.

Címlapkép: Shutterstock 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.