A börtönbiznisz nyomában

Hamarosan a parlament elé kerülhet az a törvényjavaslat, amely gátolná a börtönbizniszt, vagyis a börtönviszonyokkal kapcsolatos fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaélést. Ezenkívül elősegítené, hogy a kifizetendő kompenzációk a bűnözők áldozatainak jogos követeléseit szolgálják. Amíg az új szabályozás elkészül, a jogszabályok adta ideig felfüggesztették a már megítélt, de még ki nem fizetett kártérítéseket. Völner Páltól, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárától megtudtuk: több mint tizenkétezer olyan peres ügyről beszélhetünk, amely kapcsán fizetési kötelezettség keletkezett az utóbbi időben, és becslések szerint további hat-hétezer ügy van folyamatban.

NYOMÁS ALÁ HELYEZETT ORSZÁG

Az államtitkár szerint figyelemre méltó, hogy a börtönbiznisszel összefonódó kártérítési hullám 2010 után indult, vagyis a Gyurcsány–Bajnai-korszakban még nyoma sem volt. Az Orbán-kormány először a túlzott deficit miatti – már 2004 óta folyamatban lévő – eljárást kapta a nyakába, majd miután ebből a problémából kikecmergett az ország, a jogállamiság kérdésköre miatt zúdul gyakran össztűz a kabinetre európai nemzetközi szervezetektől. A kártérítési hullám 2017 után tetőzött, előzőleg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy ajánlást normaként kezdett alkalmazni a kártérítések megítélésére. Már közel kilencezer ügy sorakozott, fordult meg az EJEB asztalán, és fejenként tíz-tizenötezer eurót ítéltek meg a magyar állammal szemben. Hazánkat tehát gyakorlatilag nyomás alá helyezték, de – jegyzi meg Völner Pál – nemcsak minket, hanem jó néhány európai országot, például Olaszországot és Romániát is.