Mit hoz a magyar gazdaságban 2020?

Lesz-e idén munka, munkás és vásárló, nőnek-e az árak és a bérek, hogyan változnak az adók, növekszik-e a megtakarítások értéke – ezek azok a gazdasági természetű kérdések, amelyek a legjobban érdeklik a polgárt és a vállalkozót, miután halványodni kezdenek a bejgli és az újévi pezsgő emlékei.

NŐ-E, AMIT ELOSZTUNK?

A bruttó hazai össztermék a legtöbb ember számára elvont mutatószám, amelynek az élő valóságot modellező értékén még a közgazdászok is vitatkoznak. Kezdjük mégis ezzel, mivel első ránézésre ez az a szám, amely nem csupán másokhoz mér, de érzékelteti azt is, több lesz-e, amit eloszthatunk.

Nincsenek még negyedik negyedéves számaink 2019-re, de a harmadik negyedévben a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban. Ez vélhetően az egész évre becsülhető majdnem 5 százalékos növekedés kapcsán is igaz lesz. Sőt, várhatóan a következő években is az elsők között leszünk, bár a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint az éves növekedés 3,5 százalék környékére lassulhat.

Ahhoz, hogy megértsük, miért növekednek a közép-európai gazdaságok gyorsabban a nyugatiaknál, azt kell tudnunk, hogy az előbbiek termelési és elosztási struktúrája jelentősen átalakult az uniós csatlakozásuk óta eltelt tizenöt évben. Ennek mértéke sok közgazdász számára is meglepő, és ez magyarázza a magyar gazdaság tavalyi jó teljesítményét annak ellenére, hogy a nyugati ipari termelés gyengélkedik, és Németország is csak a szolgáltatószektor eredményességének köszönhetően úszta meg a recessziót.