Válsággal riogatnak azok, akik a csőd szélére sodorták az országot
Válságkezelésből az Orbán-kormányok viszont 2010 óta már többszörösen jól vizsgáztak.
Amikor Kóka János akadémiai intézeteket akart megszüntetni, abból nem gyártottak demokráciavitát – véli Gereben Balázs. A világító egeret szabadalmaztató kutató és kollégája, Fekete Csaba a tudományért krokodilkönnyeket hullató médiaszereplőkről, a tudomány szabadságáról, illetve kutatás és innováció kapcsolatáról is beszél lapunknak.
Gereben Balázs és Fekete Csaba elárulja, hogy csak azért van szabadalmuk, mert egy ismerősük is végigküzdötte ezt az utat, és megosztotta velük a tapasztalatait. A személyes kapcsolatok nélkül nem jutott volna eszükbe, hogy az eszközt, amelyet a saját tudományos problémáik megoldásához, alapkutatási célra hoztak létre, gyógyszercégek is tudnák használni, és ez akár pénzügyileg is hasznos lehet – mutatnak rá, hogy profitorientált társaságoktól már pénzt kérhetnek az egérmodell használatáért.
ELVESZNEK A MAGYAR ÖTLETEK
Szerintük probléma Magyarországon, hogy a szabadalmaztatás és az innováció fontossága hiányzik az alaptudományi kultúrából, nem kapnak róla információt a kutatók, pedig a szabadalom bejelentéséhez szinte elég a tudományos közlemény megírása. „Mi is abban a tudományos kultúrában nőttünk fel, hogy a nemzetközi publikáción kívül más nem igazán számít” – mondják, pedig fontos lenne, hogy a hazai kutatók felismerjék, ha egy eredményüket szabadalmaztatni érdemes a publikálás előtt, mert abból az országnak anyagi haszna származhat, szemben a publikációval, amellyel a kutatók közrebocsátják az eredményeiket, „lemondva” róluk.