Aki életkalandra indult a magyar tudományért

„Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.” Kétszáz éve, 1819. november 24-én indult útnak Nagyenyedről Kőrösi Csoma Sándor, a magyar tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb és legérdekesebb alakja. Egész életre szóló kalandja a Kancsendzönga égig érő hegyvonulatai tövében ért véget. A dardzsilingi sírt a világ magyarsága szinte kultikus helyként tiszteli. Mégis több ízben felmerült már Csoma földi maradványai hazahozatalának és újratemetésének a gondolata. Igaz, még az sem egyértelmű, mit jelentene egyáltalán a „haza”. A mai Budapestet? Erdélyt?