Aki életkalandra indult a magyar tudományért

2019. november 20. 01:02

Épp két évszázada indult nagy utazására Kőrösi Csoma Sándor. A tudós kalandos életútja után az emlékezete is különös kanyarokat vett – de talán végső nyughelyükre találtak földi maradványai a Kancsendzönga ormai alatt.

2019. november 20. 01:02
null
Gózon Ákos

„Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.” Kétszáz éve, 1819. november 24-én indult útnak Nagyenyedről Kőrösi Csoma Sándor, a magyar tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb és legérdekesebb alakja. Egész életre szóló kalandja a Kancsendzönga égig érő hegyvonulatai tövében ért véget. A dardzsilingi sírt a világ magyarsága szinte kultikus helyként tiszteli. Mégis több ízben felmerült már Csoma földi maradványai hazahozatalának és újratemetésének a gondolata. Igaz, még az sem egyértelmű, mit jelentene egyáltalán a „haza”. A mai Budapestet? Erdélyt?

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!