Az Egyesült Államok és Kína közötti, sokak által kereskedelmi háborúnak nevezett konfliktus Európára és benne hazánkra is tovagyűrűző hatással van. A jelenlegi washingtoni vezetés addig próbálja meg gazdasági és politikai erőfölényét érvényesíteni a riválisaival szemben, amíg erre lehetősége van. Az USA csökkenő részesedése a világgazdaság teljesítményéből, illetve Donald Trump rendkívül magas külföldi elutasítottsága lépésekre sarkallják a Fehér Házat. A NAFTA újratárgyalása az Egyesült Államok szempontjából siker volt, de sem Kínával, sem Európával nem bírnak egyelőre az amerikai kereskedelmi tárgyalók.
Az amerikai pozícióharc és a tavaszi politikai szezon egyik kulcskérdése például az volt, tiltólistára teszi-e a kínai Huawei 5G mobilhálózati hardvereit Washington. Donald Trump ugyanis azzal próbált meg nyomást gyakorolni Hszi Csin-ping kínai elnökre, hogy a kommunista állam egyik legfontosabb és legjövedelmezőbb exporttermékét akarta kiütni a világpiacról – még úgy is, hogy amerikai cégek nem tudtak megfelelő technológiai színvonalú és árú alternatívát kínálni. Amíg tartott a küzdelem, a csapból is az folyt, mennyire veszélyesek a kínai eszközök, és állítólag hogyan lehet lehallgatni velük a telefon- és adatforgalmat, és ezért egyetlen amerikai szövetségesnek sem lenne szabad ilyeneket vásárolnia. (Itt akkor szó szerint csak zárójelben térnék ki az egyébként amerikai Facebook és Google sajátos viszonyára a személyes adatokhoz és böngészési előzményekhez, valamint az amerikai techóriások kapcsolatára a hírszerző közösséghez.)
Európai országok tucatjai, közöttük Magyarország kapott rendszeres és kemény kritikát amerikai kormányzati, civil és sajtókörökből, nehogy kínai cégek nyerjék el például a magyarországi 5G hálózat kiépítésének jogát – amihez egyébként a magyar kormány-nak semmi köze sem volt, hiszen a megrendelők a német kézben lévő Telekom, illetve a brit érdekeltségű Vodafone voltak –, de még Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári budapesti látogatásának is egyik kiemelt témája volt a Huawei-ügy. Aztán egyszer csak jött a következő Trump–Hszi-találkozó, és hirtelen az összes probléma megoldódott, hiszen az amerikai oldal csak kártyaként használta az ügyet a következő megállapodás kikényszerítésére.
Az USA addig próbálja meg érvényesíteni erőfölényét, amíg erre lehetősége van