Böjte Csaba: A butaság és a bunkóság a mi ellenségünk
Tusványoson kérdeztük a ferences rendi szerzetest.
Ha az adóm jó, akkor legyen jó a zászlóm, a himnuszom és a nyelvem is – mondja Böjte Csaba ferences szerzetes. Ferenc pápa nagy tisztelője szerint nem a románokkal van a baj, hanem a fiatalok elvándorlásával és az iskolák kiürülésével. A befogadás gazdaggá tette, ugyanakkor vallja, nem Európában kell mindannyiunknak összegyűlni, mert akkor el fog süllyedni a földrész.
Huszonöt év, hatezer gyermek, nyolcvanhárom gyermekotthon. Mi motiválja még?
A történetemet számokban is el lehet mondani, bennem viszont a sok kedves arc, a kacagás és a móka maradt meg leginkább, ez a sava-borsa a munkámnak. Jézus nem számolgatni küldött, hanem szeretni.
„Az a tiszta és tökéletes istentisztelet Isten szemében, ha valaki gondoskodik az árvákról és özvegyekről az ő nyomorúságukban” – így az Újszövetség. Hogyan talált rá az igazi istentiszteletre?
Egyszer egy néni hozott egy gyereket, akit az állomáson talált. Nálam hagyná, mondta. Maga találta, tehát a magáé, vigye haza! – válaszoltam. Mire ő: a férje elhajtja, ha hazaviszi. Engem meg a püspök fog elhajtani – kontráztam. Kezdődött a templomban a szentmise, arra kértem, üljön le, imádkozom, hátha a Jóisten megvilágosítja az eszét, és rájön, mit kell tenni a gyermekkel. Leültek, imádkozni kezdtem. Az aznapi evangélium így szólt: „aki egyet is a legkisebbek közül befogad, engem fogad be”. Megállt a levegő. Rájuk néztem, a kislány mosolygott rám, arra gondoltam, rendben, befogadlak, ha már ilyen szépen eljöttél. Úgy éreztem, ez Isten akarata.
BÖJTE CSABA
60 éves, ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Kisgyermek volt, amikor apja közösség elleni izgatás vádja miatt három évre börtönbe került, majd szabadulása után egy évvel belehalt börtönben szerzett sérüléseibe. Rövid civil élet után – autó-villamossági szerelőnek tanult, majd bányász lett – szemináriumba jelentkezett. Teológiát Gyulafehérváron és Esztergomban tanult, 1989-ben szentelték pappá. 1992-ben Dévára helyezték, egy évvel később elindult különös szolgálata, amely huszonöt éve tart.
1993-ban egy lakatlan kolostorba költözött be a gyermekekkel. Mit szólt ehhez a román hatalom?
Hamar jöttek a rendőrök, azt mondták, zavarjam el a gyerekeket. Azt feleltem nekik, hiába zavarom el őket, úgyis visszajönnek, és ha enni kérnek, meg fogom osztani velük, amim van. Addig állami monopólium volt a gyereknevelés, én meg civilként mozogtam a pályán, magyarul beszéltem, ráadásul katolikus pap is voltam. Ez kivert minden biztosítékot.
Volt olyan rendőr, aki a színfalak mögött megpróbált segíteni?