Vége, nincs tovább: Fico azonnali hatállyal leállította Ukrajna áramellátását (VIDEÓ)

A szlovák miniszterelnök egy rendkívüli videóban jelentette be az intézkedést.

Tóth Máté energiajogász szerint az Európai Unió vezetése megint fordítva ül a lovon, és figyelmen kívül hagyja az ok-okozati összefüggéseket.

Az Euractiv beszámolója szerint Brüsszelben komoly feszültséget okozott, hogy Magyarország és Szlovákia az ukrajnai „energiaviták” miatt az áramexport korlátozását is fontolgatja – azóta Robert Fico szlovák miniszterelnök már be is jelentette a lépést –, az Európai Bizottság azonban egyértelművé tette: erre nincs lehetőség. A Mandinernek Tóth Máté energiajogász elmondta, miért a kettős mérce tipikus példája ez az EU-s részről.
A lap szerint az uniós álláspont világos: a tagállamok nem blokkolhatják az Ukrajnába irányuló villamosenergia-szállítást, mivel az ellentétes lenne az uniós szabályokkal és a közös energiapiac működésével.

A lap emlékeztet, hogy a három ország közötti helyzet elmérgesedésének hátterében az áll, hogy Kijev február elején, mondvacsinált indokokra hivatkozva leállította az orosz olaj szállítását a Barátság kőolajvezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé.
Ennek ellenlépéseként a szlovákok február 23-án leállították az Ukrajnába irányuló áramszolgáltatást.
Ezt is ajánljuk a témában

A szlovák miniszterelnök egy rendkívüli videóban jelentette be az intézkedést.

Egy uniós tisztviselő úgy fogalmazott a lapnak az Európai Bizottság állásfoglalásával kapcsolatban:
A villamosenergia-áramlás nem állítható le egyoldalúan.”
A brüsszeli álláspont szerint az energiaszállítások korlátozása
amely az orosz támadások miatt különösen sérülékeny energetikai helyzetben van. A testület szerint
az energia „nem lehet politikai fegyver”.
A cikk arra is emlékeztet, hogy Ukrajna villamosenergia-rendszere az EU hálózatához kapcsolódik, így az áramellátás nem pusztán kétoldalú kérdés, hanem az egész európai energiapiac része, a teljes közösséget érinti.
A kialakult helyzetről Tóth Máté energiajogász lapunknak azt mondta: az Európai Bizottság érvelése formálisan nem alaptalan, ugyanakkor a teljes kép ennél jóval összetettebb. Ő is megerősítette, hogy az európai villamosenergia-hálózat „teljesen integrált, összekapcsolt és szinkronizált rendszer”, amelynek működését hosszú évek uniós szabályozása alapozta meg, így az egyoldalú leválasztás valóban komoly jogi és technikai kérdéseket vet fel:
Nyilván, egymás között senki sem gondol arra, hogy leállíthatnánk a villamosenergia forgalmát”
– mutatott rá a szakértő, aki szerint az is igaz, hogy 2022-ben, a háború kitörésének évében Ukrajna szovjet technológián alapuló energiahálózatát „egyfajta Frankenstein-szörnyként ráeszkábálták Európára”, ez pedig „jelentős többletterheket rótt a határországokra”:
Magyarország és Szlovákia viseli mindazokat a hálózati és feszültségproblémákat, amelyek Ukrajnából érkeznek”
– hangsúlyozta.

Tóth Máté szerint a jelenlegi vita kulcsa nem pusztán az áramellátás kérdése, hanem az események sorrendisége és ok-okozati viszonya. Úgy véli, a konfliktus kiindulópontja az, hogy
Ukrajna megsértette az Európai Unióval kötött társulási megállapodását, amikor egyoldalúan leállított az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken.
Brüsszel pedig úgy csinált, mintha semmi sem történt volna:
Megint fordítva ülnek a lovon: történt egy ordas jogsértés, amelyre semmilyen válasz nem érkezett”
– fogalmazott az energiajogász, hozzátéve:
Nem tudom, hogy azt esetleg átaludták-e, de mindenesetre beszédes, hogy a DG COMP, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága, ami már számtalanszor árgus szemekkel nézte át Magyarország minden energiapiaci kapcsolódását, hogy ne legyen benne a közös piacra ható, versenytorzító elem,
egy hónapig a füle botját sem mozdította, amikor Magyarországot és Szlovákiát érte világos uniós jogsértés.”
Az energiajogász egyértelműen rámutatott, hogy Brüsszel megint kettős mércét alkalmaz:
Akkor talán az erre adott válasznál nem lenne túl illendő uniós jogsértésre hivatkozni, anélkül, hogy ez el ne inflálná az uniós jogba és intézményrendszerb vetett bizalmat. Már annál, akinél még bármelyiknek is van hitele.”
A szakértő összegzése szerint tehát a vita jogi megítélése nem választható el a politikai és gazdasági összefüggésektől, és a helyzet megítélésénél „a sorrend és az ok-okozati viszonyok” figyelembevétele pedig kulcsfontosságú.
***
Fotó: Alexandra BEIER / AFP