Botrányos kettős mércére derült fény az uniós pénzek elosztása körül.
Van valami mélységesen felháborító abban a kettős mércében, amely most Brüsszelben érvényesül. Miközben a magyar kormányt folyamatosan jogállamisági leckékkel oktatják ki, és minden egyes eurócent kifizetését patikamérlegen mérik, addig az Európai Unió határain túlra, egy háborúban álló országba számolatlanul és gyakorlatilag ellenőrizetlenül áramlik a pénz.
A Kontextus Cash Talk Extra legfrissebb adása rávilágított az uniós politika legnagyobb paradoxonára: az európai adófizetők pénzéből finanszírozzák egy idegen állam szociális rendszerét, miközben a saját tagállamaiktól megszorításokat követelnek. A helyzet abszurditását Szalai Piroska és Petri Bernadett elemezték, bemutatva, hogyan vált az unió a saját polgárai mostohájává.
Sokan hajlamosak azt hinni, hogy amikor az Európai Unió Ukrajna támogatásáról beszél, akkor kizárólag lőszerekről, tankokról és katonai felszerelésről van szó. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb és húsbavágóbb. Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a műsorban rámutatott: a Kijevnek utalt csillagászati összegek jelentős része nem a frontvonalra megy, hanem az ukrán állam működésének fenntartására.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az európai – és benne a magyar – emberek adóforintjaiból fizetik ki az ukrán orvosokat, a tanárokat, a hivatalnokokat, és
ami a legabszurdabb tekintettel a magyar nyugdíjakat ért támadásokra: ebből a pénzből kapnak nyugdíjat az ukrán idősek is.
A kontraszt akkor válik igazán mellbevágóvá, ha megnézzük, hogyan viszonyul Brüsszel a magyar nyugdíjasokhoz. Miközben az ukrán nyugdíjrendszert lélegeztetőgépen tartják a közös kasszából, addig Magyarországgal szemben az „európai szemeszter” keretében folyamatos a nyomás a szociális kiadások lefaragására.
Brüsszel elvárja a „fenntartható költségvetést”, ami az ő olvasatukban a magyar nyugdíjak értékállóságának, vagy éppen a 13. havi juttatásnak a veszélyeztetését jelenti.
Petri Bernadett miniszteri biztos szerint ez a logika teljesen kifordult magából: az Unió vezetése lényegében azt üzeni, hogy a magyar nyugdíjasok húzzák meg a nadrágszíjat, hogy az így megspórolt forrásokat átcsoportosíthassák egy olyan ország polgárainak, amely nem is tagja a közösségnek.
A beszélgetés során kiemelt figyelmet kapott az ellenőrzés, illetve annak hiánya. Petri Bernadett emlékeztetett: Magyarországgal szemben a „jogállamiság” fogalmát politikai fegyverként használják. Éveken keresztül blokkolták a nekünk járó forrásokat, mondvacsinált indokokkal, minden egyes beruházást, minden egyes számlát nagyítóval vizsgálnak. Ha egy magyar kórház felújításáról vagy egy útépítésről van szó, Brüsszel azonnal korrupciót kiált és vizsgálóbizottságokat küld.
Ezzel szemben Ukrajna esetében – amely a nemzetközi jelentések szerint is a világ egyik legkorruptabb országa volt a háború előtt – a pénzcsapok úgy nyíltak meg, hogy a kontroll mechanizmusai szinte láthatatlanok.
Szalai Piroska egy konkrét példával illusztrálta ezt az igazságtalanságot. Felidézte, hogy Magyarország esetében például mintegy ötven kórház felújításának, modernizációjának finanszírozását késlelteti, halogatja az Unió, arra hivatkozva, hogy vitáik vannak a magyar kormánnyal. Ugyanebben az időben viszont az ukrán egészségügyi rendszer működési költségeit, a kórházak fenntartását szó nélkül állják. Tehát a magyar betegtől megvonják a modernebb ellátás lehetőségét, hogy finanszírozhassák a határon túli ellátórendszert. Ez nem szolidaritás, hanem a saját polgárok cserbenhagyása.
A szakértők egyetértettek abban, hogy az Európai Unió ezzel a politikával feladta eredeti küldetését.
Az EU azért jött létre, hogy a tagállamok gazdaságát harmonizálja, a lemaradókat felzárkóztassa, és békét, jólétet teremtsen belül. Most azonban a prioritások teljesen megfordultak. Petri Bernadett szerint a brüsszeli bürokrácia már nem a belső piac fejlesztésére koncentrál, hanem egy geopolitikai játszma finanszírozójává lépett elő. Ebben a játszmában a tagállamok – különösen a közép-európai régió országai – már csak befizetőként szerepelnek, akiknek a szavát nem hallják meg, de a pénztárcájukat kinyittatják.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy miközben Ukrajna esetében a „szükség törvényt bont” elve alapján mindent elnéznek, addig a tagállamokon a legszigorúbb költségvetési fegyelmet kérik számon. Szalai Piroska rávilágított: ha egy uniós tagország túllépi a hiánycélt, azonnal eljárás indul ellene. Ha Ukrajna igényel további milliárdokat az államcsőd elkerülésére, akkor az Unió akár hitelt is felvesz a piacokról, hogy teljesítse a kérést. Ez a mérhetetlen kettős mérce az, ami aláássa az Európai Unióba vetett bizalmat.
A Cash Talk Extra vendégei szerint ez a fajta finanszírozási modell fenntarthatatlan.
Nem lehet hosszú távon elvárni az európai adófizetőktől, hogy miközben az inflációval és a megélhetési költségekkel küzdenek, addig az ő befizetéseikből tartsanak fenn egy teljes államapparátust egy külső országban. Az, hogy Brüsszel a magyar szociális vívmányokat támadja, miközben ugyanezeket a szociális rendszereket máshol bőkezűen támogatja, nem csupán gazdasági hiba, hanem morális csőd. Ez a politika azt üzeni a magyaroknak: ti csak másodrendű polgárok vagytok a saját szövetségi rendszereteken belül. A szuverenitásunk védelme tehát nemcsak politikai kérdés, hanem a pénztárcánk védelme is: meg kell akadályozni, hogy a magyaroktól elvett források egy feneketlen, ellenőrizetlen fekete lyukban tűnjenek el.
Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után Ukrajna előtt számos kihívás állna.
A Lengyelországban működő szervezet Ukrajna győzelmének elősegítésével buktatná meg a belarusz elnököt.
Az Európai Unió történetének legnagyobb költségvetéséről kezdődtek tárgyalások, azonban a tagállamok és az Európai Parlament között komoly viták alakultak ki arról, mire kellene költeni a csaknem kétezer milliárd eurót.
Igen, most. Íme Európa vezető országának kormánypártja, a világ egyik legrégebbi politikai tömörülése és annak kongresszusa. Francesca Rivafinoli írása.
A miniszterelnök ha akarna, sem tudna oda beköltözni, ugyanis nem létezik ilyen, a mindenkori magyar kormányfő számára kijelölt szolgálati rezidencia.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
